Gyurcsány elégedett brüsszeli fellépésével

Gyurcsány szerint nem lehet "ki-ki alapon" válaszolni a kihívásra, mert annak hatása így nem lesz elégséges. Európának koordinált, globális választ kell adnia a gazdasági válságra. Helyes törekvés, hogy a G20-ak és az Európai Unió is próbál globális válaszokat keresni, de ezek a próbálkozások eddig nem vezettek sikerre - jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányfő szerint az 24,5 milliárd eurós, a Világbank, az Európai Befektetési Bank és az Európai Újépítési Bank által közösen meghirdetett programot bővíteni kell forrásoldalról és a beavatkozási célterületeket illetően is.

Az Európai Unió félreérti a magyar szándékot - közölte a miniszterelnök. Gyurcsány szerint Magyarország javaslataival "nem utazik más uniós adófizetők pénzére", hanem azt szorgalmazza, hogy az unió szervezetei együttes, koordinált, átfogó programmal válaszoljanak a gazdasági válság kihívásaira.

A bizottság ülésén a kormányfő megismételte az Európai Tanács március 1-i informális ülésén ismertetett magyar kezdeményezéseket, amelyeket - mint mondta - a régió érdekében fogalmazott meg. Optimistán ítélte meg a miniszterelnök a válságkezelésre tett magyar javaslatok európai fogadtatását. E szerint Magyarország az uniónak három hivatalos és egy nem hivatalos javaslatot tett.

A hivatalos javaslatok egyike azt szorgalmazta, hogy a nemzeti kormányok által megsegített bankok ne zárhassák ki ebből a segítségből más uniós államokban működő leánybankjaikat - mondta Gyurcsány Ferenc. A kormányfő szerint ezt a tervet az Európai Tanács megerősítette.

A második javaslatról szólva a miniszterelnök azt mondta: végig kell gondolni, felgyorsítható-e az euró bevezetéséhez szükséges folyamat, úgy, hogy az érintett országok teljesítik a kritériumokat. Gyurcsány azt mondta: ebben az ügyben "érdemi nyitottságot" tapasztalt.

A kormányfő harmadik javaslata szerint az uniós országok kormányainak támogatniuk kellene jegybankjaik törekvését az Európai Központi Bankkal való jobb együttműködés, elegendő pénz eléréséhez az eurózónán kívül is.

A negyedik, nem hivatalos javaslatban Magyarország azt kezdeményezte, hogy jöjjön létre egy európai stabilizációs és integrációs program (ESIP) - közölte Gyurcsány, aki szerint míg az előbbi három felvetést nyitottság, kedvező reakció kísérte, addig a negyedik hatalmas vitákat váltott ki.

A miniszterelnök az utóbbi javaslattal kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarországnak nem kért az európai adófizetőktől új pénzt a közép-európai gazdasági és pénzügyi rendszerbe, de vannak országok, amelyeknek fizetőképességük fenntartásához sürgős pénzügyi támogatásra van szükségük. Magyarország nem tartozik ebbe a körbe - emelte ki Gyurcsány Ferenc.

A kormányfő szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) történt megállapodás óta hazánk rövid és közép távon erős, stabil háttérrel rendelkezik ahhoz, hogy fizetési kötelezettségének eleget tudjon tenni. Kiemelte: az eddig lehívott IMF-es forrásoknak is csak egy kisebb részét költötte el a kormányzat kötvények visszavásárlására, illetve az államadósság finanszírozására.

A mai politikai felállás szerint az MSZP, az SZDSZ és az MDF azt keresi, hogy a fenntartható egyensúlyi pálya mellett miként lehet szerkezeti reformokkal versenyképes a gazdaság, a Fidesz ezzel szemben azt mondja: a baloldal ráront a nemzetére, a miniszterelnököt "a Dunába kell lökni" - ezt már bizottsági vita zárszavában mondta a kormányfő.