Magyarországon már az iskolarendszer is a leghagyományosabb női és férfiszerepeket sulykolja a gyerekekbe - mondta Nagy Beáta, szociológus, egyetemi docens a pénteki Női-Férfi Kerekasztal Konferencián. Mindez nem csupán az egyenjogúság miatt kérdéses: ahol nem érvényesül az esélyegyenlőség, ott alacsonyabb a nemzeti jövedelem is - ezt jelzik a kimutatások. Egy felmérés szerint a világ 128 országa közül ez leginkább Svédországra, Norvégiára és Finnországra jellemző, a magyarok a 61. helyen állnak. 

A másik megállapítás, hogy ahol magas a nők foglalkoztatottsága, ott több gyermeket is vállalnak, azaz javulnak a demográfiai mutatók. Az a sztereotípia ugyanis már nem állja meg a helyét, hogy ahol a nők nem dolgoznak, ott több gyereket szülnek - tette hozzá a szociológus. Arról nem is beszélve, hogy a gyermekvállalás feletti döntés nemcsak a nők ügye.   

Az esélyegyenlőség megteremtése európai uniós elvárás és egyben magyar kormányzati feladat is. A konferencián idézték Rauh Editnek, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkárának az egyik előadását, amelyben kiemeli:  a minisztériumon belül működő, a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Osztály hosszú távú munkatervének alapját az EU Bizottság által kiadott, 2006-2010 közötti időszakra szóló ütemterv, az úgynevezett "road map" határozza meg.

Ennek legfőbb területei: egyenlő arányú női-férfi részvétel megteremtése a döntéshozatalban, a nők és a férfiak közötti, egyenlő mértékű gazdasági függetlenség elérése, a szakmai, családi és magánélet jobb összehangolásának elősegítése, a nemi bűncselekmények és az emberkereskedelem felszámolása, a családon belüli erőszak kezelése, a nemekhez kötődő sztereotípiák felszámolása, és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása az EU-n kívüli országokban.

Hadas Miklós szociológus, egyetemi tanár előadásának címe - A modern férfi születése - több jelenlévő számára már ismerős volt, hasonló címen ugyanis az előadó könyvet is megjelentetett pár évvel ezelőtt. Az egyetemi tanár érdekes aspektusból - a jellemzően férfiak által űzött sportok szemszögéből - vezette le, hogyan született meg az 1800-as években a modern férfi és mi jellemzi a mai férfi attitűdöket. Amint az MTI munkatársának elmondta, ma a férfiakra a pluralizmus, a sokféleség jellemző. A globalizáció és az internet hatására 1-2 éven belül elterjednek olyan, régen nőiesnek tekintett szokások, mint hogy egy férfi divatos holmikat visel, számos kozmetikai terméket vásárol, festi a haját, sőt reggel akár be is göndöríti.

Ugyanakkor meggyőződése szerint a számtalan okból létező, konzervatív, "macsós" szemlélet relatív fogalom. A svédek toleránsabbak a mássággal szemben és természetesnek veszik az egyenjogúságot, ott a férfiak a hagyományos női szerepkörökből adódó feladatokat is átvállalják - ilyen a gyermeknevelés, a háztartási munka - míg ez nem jellemző mondjuk Romániára, Bulgáriára vagy egyes mediterrán országokra, de Magyarországra se.

Egyébként nemcsak a férfiak konzervatívak a társadalmi munkamegosztás terén, hanem a magyar nők is, ami a tudattalan mintáknak, a rejtetten oktatott példáknak tudhatók be - ezt Nagy Beáta konkrét, nemrég kibocsátott iskolakönyvekből kivett idézetekkel illusztrálta. Bár e tekintetben is adódnak kivételek: Spanyolország kifejezetten konzervatív "macsó" szellemű társadalomnak számít, mégis, az utóbbi évtizedben jelentős előrelépést tettek a nők politikai szerepvállalása terén. Magyarország azonban "lemaradt és beragadt" - hangzott el a szélesebb körű vitával zárult konferencián - stabilan a nők 10 százaléka politizál aktívan, de míg pár évvel ezelőtt ez az arány a 48. helyre volt elég, ma már csak a 120. helyet sikerül vele megcélozni a társadalmakat e tekintetben rangsoroló listán.