A tanács megerősítette, hogy a Legfelsőbb Bíróságon (LB) az elnök megválasztásáig az elnöki feladatokat a szervezeti és működési szabályzat alapján az elnökhelyettes által kijelölt kollégiumvezető, Kozma György látja el - fogalmazott Fazekas Sándor. Kozma György azért veszi át az elnöki teendőket április 1-jén a jelenleg elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettestől, Kaposvári Bertalantól, mert ő betölti 70. életévét és nyugdíjba megy.
 
Fazekas Sándor azt mondta: az OIT pénteken áttekintette a bírósági szervezeti törvény vonatkozó szabályait, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság szervezeti és működési szabályait. Ez utóbbiakat 2008. november 4-én hagyta jóvá azzal a módosítással, hogy az elnökhelyettes távolléte, akadályoztatása esetén a közigazgatási kollégiumvezető jogosult az igazgatási intézkedések megtételére és a bíróság vezetésére. Ennek a pénzügyi, jogi és egyéb, költségvetési szempontból releváns jogszabályi hátterét áttekintette a testület. 

Arra a kérdésre válaszolva, volt-e vita azzal kapcsolatban, hogy kollégiumvezetőt bíznak meg az LB vezetésével, Fazekas azt mondta: nem volt vita, a szervezeti törvény szabályait elemezték végig. Ez egy sajátos rangsort határoz meg: az elnök után az elnökhelyettest, majd a kollégiumvezetői, a tanácselnöki, végül a csoportvezetői szinteket sorolja fel - ismertette. Hozzáfűzte: ezt a rangsort vezeti végig más esetben, de a kollégiumvezetői szinten megállva a Legfelsőbb Bíróság szervezeti és működési szabályzata. Ezt az "erősorrendet" fogadta el az OIT, ami helyettesi szituációban elfogadható és irányadó.

A Legfelsőbb Bíróság két, neve elhallgatását kérő bírája is aggályát fejezte ki az MTI-nek amiatt, hogy nem országgyűlési felhatalmazás alapján veszi át az LB vezetését az utód. Egyikük kifejtette: ha nem lesznek előre hozott választások, a kétharmados többséget igénylő elnökválasztás annyira elhúzódhat, hogy akár csak másfél év múlva lehet elnöke az LB-nek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a határozatban szerepelt: az elnök személyéről nem dönthetnek bírák. Mint mondta, csak az Országgyűlésnek van felhatalmazása arra, hogy akár csak ideiglenesen is elnököt nevezzen meg. 
 
A bíró szerint például álláspályázatok esetén a ki nem választottak akár peres úton is vitathatják azt, hogy jogosult volt-e az országgyűlési felhatalmazás nélkül megbízott vezető dönteni. Hangsúlyozta: kérdéses, hogy egy olyan vezető, akit nem az Országgyűlés választ meg és még csak nem is a köztársasági elnök nevez ki, mennyiben jogosult pénzügyi kérdésekben határozni. Mindezek alapján a bíró kétségbe vonta az LB vezetésével megbízott kollégiumvezető április elsejétől hozott döntéseinek érvényességét is. 
 
Az MTI erről a testület rendkívüli ülése után megkérdezte Bárándy Gergelyt, az OIT tagját, MSZP-s országgyűlési képviselőt is, aki azt mondta: a kollégiumvezető a jogszabály szerint bírósági vezető, nem most válik azzá. Hozzátette, hogy az OIT előtt a kérdés az volt, kiegészíthető-e a jogkör az elnökhelyettes és az OIT felhatalmazása alapján. Az ellentmondó álláspontokat ismertetve közölte: értelmezési vitáról van szó. Az egyik álláspontra példát említve kifejtette: e szerint a bírókat a köztársasági elnök nevezi ki, de ha például az államfőnek lejár a mandátuma, attól még az általa kinevezett bírónak nem jár le. Mint mondta, ehhez lehet hasonlítani azt, hogy ha a hivatalban levő elnökhelyettes kinevez egy bírósági vezetőt a helyettesítésére, annak sem szűnik meg ez a mandátuma akkor, amikor az elnökhelyettesé lejár. 
 
A másik értelmezés szerint az elnökhelyettes ilyen jellegű rendelkezései mandátumának lejártával érvényüket vesztik. Ebben a kérdésben foglalt állást az OIT a pénteki rendkívüli ülésén - tette hozzá Bárándy Gergely.

A köztársasági elnök hivatala múlt héten jelentette be, hogy nem nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének javasolt Zanathy Jánost, mert álláspontja szerint erre a posztra csak az LB elnöke jelölhetne, azonban ez a tisztség tavaly június óta betöltetlen.