Az NRC Piackutató immár három és fél éve méri az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról és a közeljövőt illető várakozásairól. 2008 áprilisában, a kormányválság idején negatív rekordot jegyezhettünk fel, az akkori 17-es érték ugyanis minden korábbinál alacsonyabb volt. A kisebbségi kormányzás stabilitása azonban jó hatással volt az internetezők közhangulatára, és az index az ősz beköszöntéig ismét 20 pont felett járt. Január viszont újabb fordulatot hozott: az ünnepek emelkedett hangulatának elmúlásával, a gazdasági krízis elhúzódásával egyetlen hónap alatt 6 pontot zuhant az index értéke, februárban pedig (a pénzügyi helyzet mellett minden bizonnyal a közbiztonságban tapasztalt negatív történéseknek is köszönhetően) újabb 3 pontot. A nagy kérdés az volt, hogy a február végi 11 pontos értéket is alul tudja-e múlni az index, vagy kisebb emelkedés következik be. A márciusi felmérés igen speciális időszakban, a miniszterelnök-keresés utolsó fázisában (részben már Bajnai Gordon személyének előtérbe kerülésekor) történt, így nehéz meghatározni, pontosan milyen tényezők alakították az akkor regisztrált közhangulatot – mindenesetre a csökkenő mértékű negatív tendencia folytatódásának lehettünk tanúi: az index értéke egy pontot esett, és 10 ponton állt meg. A következő mérésre már a bizalmatlansági indítvány benyújtása után, és vélhetően az új kormány megalakulását követően kerül sor, és a kérdés adott. Vajon nő-e valamelyest az optimizmus a netpolgárok körében, vagy éppen ellenkezőleg: a felmérés történetében először egyszámjegyű Nethangulat indexet kell nyilvánosságra hoznunk?

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

 

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében borúlátó hangulat jellemezte. Az optimisták aránya március végén már csak 2 százalék volt, azoké pedig, akik szerint Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok, minden eddiginél magasabb, 96 százalék!

Magyarországon inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?
	január	február	március
Optimista Egyértelműen vagy inkább jól alakulnak a dolgok	5%	4%	2%
Nem tudja megítélni	4%	2%	2%
Pesszimista Egyértelműen vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok	91%	94%	96%

A NetHangulat index egy pontos csökkenése az internetező férfiak növekvő pesszimizmusával magyarázható: körükben 2 pontot esett az index, és jelenleg 11 ponton áll – a nők esetében viszont egy pontos emelkedést regisztrálhattunk, és a körükben mért 10 pontos érték azt jelzi, hogy most nem sokkal borúlátóbbak, mint a férfiak. Érdekes, hogy jelentősen, 3 ponttal csökkent az index az 50 felettiek körében, és bár még mindig ez a korcsoport a legkevésbé pesszimista, 12 pontos index-értéke már nem sokkal emelkedik ki az átlagból.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A főindex csökkenésével párhuzamosan az ország helyzetére vonatkozó mutató is csökkent egy ponttal – december óta összesen öt pontos esést regisztrálhattunk – és jelenleg 22 ponton áll. Ilyen alacsony értéket eddig mindössze egy alkalommal, 2006 augusztusában mértünk. A netpolgárok továbbra is az ország gazdasági helyzetét látják a legrosszabbnak (ötös skálán 1,35-os átlagpontszámot adtak erre a tényezőre), de ugyancsak nagyon kedvezőtlennek vélik hazánk nemzetközi megítélését is (1,61). Utóbbi pontszám csökkent februárról márciusra a legnagyobb mértékben, ami azt jelzi, hogy az internetezők szerint – vélhetően a miniszterelnök-jelölési hercehurca okán is – romlott a külföldön rólunk kialakult kép.

	Az ország jelenlegi helyzete	Az ország várható helyzete egy év múlva
2008. IV.	25	27
2008. V.	27	29
2008. VI.	28	30
2008. VII.	28	31
2008. VIII.	30	31
2008. IX.	28	29
2008. X.	26	27
2008. XI.	24	25
2008. XII.	27	28
2009. I.	25	25
2009. II.	23	22
2009. III.	22	23

Az elmúlt hónapban először tapasztaltuk, hogy a következő egy évre vonatkozó várakozások indexe alulmúlta a jelenlegi helyzetre vonatkozó mérőszámot. Márciusban azonban visszaállt a „rend”: a várakozások index 23 ponton állt, vagyis egy ponttal magasabb volt, mint a mostani helyzetet jelző index – a netpolgárok tehát ismét szolid optimizmussal tekintenek a jövőbe. Épp a két leggyengébbnek ítélt tényező, vagyis a gazdasági helyzet és a nemzetközi megítélés esetében várnak számottevő javulást, ugyanakkor például a szociális ellátást illetően a helyzet rosszabbodására számítanak.

A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

	Az egyén jelenlegi helyzete	Az egyén várható helyzete egy év múlva
2008. IV.	47	51
2008. V.	49	52
2008. VI.	49	54
2008. VII.	49	54
2008. VIII.	51	55
2008. IX.	49	52
2008. X.	48	49
2008. XI.	49	49
2008. XII.	48	50
2009. I.	48	49
2009. II.	42	44
2009. III.	44	46

Bár az egyéni helyzetet mutató index évekig egy viszonylag szűk tartományban mozgott (és mindvégig sokkal magasabb értéket vett fel az ország helyzetére vonatkozó indexnél), az elmúlt hónapban drámai – 6 pontos – zuhanásról kellett beszámolnunk. A csökkenés nem folytatódott, sőt az index értéke március végére valamelyest (2 ponttal) nőtt, a mostani 44-es érték azonban még mindig a második legalacsonyabb a mérések történetében. A netpolgárok tehát már saját bőrükün érzik a válság hatását, igaz, bíznak abban, hogy egy év múlva jobb helyzetben lesznek majd (amit a várakozások index 46 pontos értéke jelez). Anyagi és munkával kapcsolatos helyzetükben is számítanak pozitív folyamatokra, komoly áttörést azonban nem várnak.

A közhangulat jelentős mértékű romlása az elmúlt hónapokban magával rántotta az intézményekbe vetett bizalmat is. Márciusban a bizalmi indexek ismét nőttek csaknem minden vizsgált szervezet esetében (az ügyészség ebben a hónapban került először a listára), egyedül a kormány és a politikai pártok presztízsében figyelhettünk meg kisebb mértékű (ám az általános javulás tükrében mindenképpen figyelemreméltó) romlást – ami természetesen magyarázható a sajátos politikai helyzettel.

Intézmények bizalmi indexe (10-es skálán)
	február	március	változás
ENSZ	4,8	5,1	fel
Alkotmánybíróság	4,7	4,9	fel
Európai Unió	4,6	4,8	fel
NATO	4,5	4,8	fel
Bíróságok	4,2	4,6	fel
Ügyészség	-	4,4	-
Rendőrség	3,9	4,2	fel
Civil szervezetek	3,9	4,2	fel
Ombudsmanok	3,9	4,1	fel
Köztársasági elnök	3,9	4,0	fel
Önkormányzatok	3,8	3,9	fel
Egyházak	3,5	3,8	fel
Parlament	2,2	2,3	fel
Kormány	2,4	2,2	le
Politikai pártok	2,0	1,9	le

A felmérést az NRC 2008. február 25-28. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.