A BKV álláspontja szerint a jogi alapot az a vagyonvédelmi törvény biztosítja, amelynek alapján a különböző üzletek is kamerákat szerelnek fel. "Nem értünk egyet az ombudsman azon véleményével, hogy a közlekedés terén az érintetteknek nincs érdemi választási lehetőségük" - írták, hozzátéve: Budapesten gépkocsival, motorral, kerékpárral vagy más közlekedési eszközzel, gyalogosan, illetve egyéb közlekedési társaságok (MÁV, Volán) szolgáltatásait igénybe véve is lehet közlekedni.

A BKV közleményében kiemelte: munkatársai és utasai élethez és testi épséghez való jogát előbbre valónak tartja "a megfigyeltségtől mentes személyes szabadság, illetve az annak sérthetetlenségét tiszteletben tartó közmegegyezés" elveinél.

Az adatvédelmi biztos hivatala kedden azt közölte az MTI-vel, hogy korlátozottan kamerázhatóak be a BKV közlekedési eszközei, csak a jármű vezetőjének önkéntes hozzájárulásával és kizárólag az ő munkavégzési helyén van mód kamerás megfigyelésre, az utasok kamerázása csak törvényi szintű jogalap megléte esetén lehetséges.

Az adatvédelmi törvény szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy azt törvény, illetve - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli - olvasható Jóri András állásfoglalásában. Az ombudsman kifejtette: a vonatkozó törvény hatálya alá nem tartozik a közüzemek azon területe, amelyek igénybevételéről az érintetteknek nincs választási lehetőségük. Ezért Jóri András nem tartja elfogadhatónak az utasok teljes körű kamerás megfigyelését.