A Fővárosi Ítélőtábla szeptember 10-i jogerős végzésével Ercsi város jegyzőjét jelölte ki, hogy eljárjon Kerekes Rita és férje ügyében, akiknek a háza előtt megsüllyedt a talaj, ugyanis korábban a lakópark építtetője a telken egy gödörbe környezetet káárosító, veszélyes hulladékot temetett el. A végzés kötelezte a jegyzőt a hulladék elszállíttatására, ártalmatlanítására és a terület helyreállítására.
 

A megsüllyedt terület egy része

Kerekes Rita és férje 2007 végén vette meg a Fejér megyei Ercsiben újonnan épült lakópark egyik házát. Fél évvel később észlelték, hogy a telkükön megsüllyedt a kerítés, a kertajtó, a kertkapu, a járda és a gépkocsibeálló. Értesítették az építőipari vállalkozót, az Építő 2008 Kft. ügyvezető igazgatóját, Ispán Istvánt, aki megígérte, hogy Kerekesék telkén belül feltölti a megsüllyedt részt és újjáépíti a kerítést. Ennél többre viszont nem jutottak, még akkor sem, amikor Ispán ügyvédjének jelenlétében ültek le tárgyalni. Kerekesék szóltak biztosítójuknak is, amelynek műszaki szakértője a helyszíni szemle során megállapította, hogy a terület megsüllyedését kivitelezési hiba okozta.
 
„Ennek a hibának az okára szerettünk volna fényt deríteni, ezért bementünk az építési és a bontási engedélyt kiadó jegyzőhöz, hogy belenézzünk az építkezéssel kapcsolatos dokumentációba. Ott arról tájékoztattak minket – meséli a hvg.hu-val Kerekes Rita –, hogy a bontási engedély kiadásához nem kellett a környezetvédelmi hatóságot bevonni, illetve, hogy a jegyzőnek nem is kellett foglalkoznia a hulladékkal, mert nem elhagyott szemétről volt szó.” A környezetvédelmi szakhatóság viszont első körben szintén nem vallotta magát illetékesnek az ügyben.
 
Mindebből büntetőeljárás lett, a sárbogárdi kapitányságon környezetkárosítás miatt indult nyomozás. A rendőrség által kirendelt szakértő megállapította, hogy egy korábbi bontási engedély kiadása szakszerűtlen volt, és nem felelt meg az előírt jogszabályoknak sem. A Kerekesék háza előtti területen ugyanis az építéskor egy gödröt ásatott a vállalkozó – állítja több szemtanú is –, s abban tüntette el az építési telken álló felesleges vályogházat. Tokkal, vonóval, ugyanis az építési-bontási hulladékon kívül hűtőszekrényt, számítógép-monitort, fűtőolajat, permetezőszereket, rézgálicot, akkumulátorokat és bútorokat temettek. A szakértő úgy találta, hogy ezek egy része veszélyes hulladék, ami miatt az építésügyi hatóságnak be kellett volna vonnia az engedélyezési eljárásba a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (KdKTVF), s ellenőriznie kellett volna a hulladék kezelését.
 
A szakértő nem találta az építkezés papírjai között az építési naplót és a bontásból származó hulladékok kezelésére és ártalmatlanítására vonatkozó dokumentumokat sem. Az építőipari vállalkozó ügyvédje a szakértőnek azt nyilatkozta, hogy a bontás során minden szabályosan történt. Ezt a papírok hiánya miatt nem fogadta el az igazságügyi szakértő, a dokumentációt viszont csak a rendőrök tudják beszerezni a kivitelezőtől.

 
A büntetőeljárás ugyanakkor csak tyúklépésben halad. Kerekes Rita ezt annak tulajdonítja, hogy az ügy nyomozójának sógora Ispán István alvállalkozójaként dolgozik, ezt maga a rendőr mondta el neki. Kerekesék ezt az összeférhetetlenséget jelezték, s a büntetőeljárás idén áprilisban átkerült a Veszprémi Rendőrkapitányságra. A nyomozás most jutott el odáig, hogy az építőipari vállalkozót meggyanúsították. Ezt követően, hogy káruk megtérüljön, a Kerekes-házaspár kérte Ispán István vagyonának zár alá vételét. „Jelen pillanatban ugyanis a házunk – egy szeméttel teli gödör mellett – jóval kevesebbet ér, mint amennyiért vettük, de ha tudunk a hulladékról, akkor biztos elállunk az adásvételtől” – mondta Kerekes Rita.
 
A történtek az asszony szerint a jegyző felelősségét is felvetik, mert szerintük az eljárás során mulasztások történtek. Emellett furcsának találta azt is, férjével és jogi képviselőjével együtt, hogy amikor másodjára elmentek a hivatalba, ott a korábbi dokumentációhoz képest jóval több iratot tartalmazó aktát tettek eléjük. „Megvizsgáltattuk a papírokon szereplő aláírásokat egy igazságügyi írásszakértővel, aki úgy találta, hogy a szignók közül csak egy lehet azonos a név tulajdonosának az ellenjegyzésével.”
 
Ezt követően a jogi képviselő okirat-hamisítás miatt feljelentést tett, és kérte azt is, hogy a rendőrség ellenőrizze és foglalja le az építésügyi hatóság számítógéppel és manuálisan készített iratait is, hogy tisztázzák, mikor készültek, s a dokumentumokon szereplő aláírások valódiak-e. Varga Illés, az önkormányzat építési irodájának a vezetője a több dokumentum kiadását azzal magyarázta a hvg.hu-nak, hogy első alkalommal Kerekesék csak saját házuk építésével kapcsolatos anyagokat kérték ki, másodjára viszont már lakótársaikét is.
 
Ercsi aljegyzője, Berkesi István viszont azt állította a hvg.hu-nak, hogy ők nem hibáztak, hanem félrevezette őket az építési vállalkozó. „Az akkori szabályozás szerint a bontási hulladékról egy bizonyos mennyiség alatt nem kell építési naplót vezetni. Az építtető által bejelentett mennyiség ebbe a kategóriába esett” – mondta, hozzátéve: ha a hatóságot félretájékoztatják, és ebben együttműködik az építés műszaki vezetője is, akkor nem tudnak mit tenni. 
 
A jegyző felettes szerve, a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal a bekért bontási tervlap alapján úgy találta, hogy a szemét mennyisége meghaladta az előírt küszöbértéket, így a jegyzőnek az eljárásba be kellett volna vonnia a környezetvédelmi szakhatóságot. Jogerős végzésében a jegyző hatáskörét állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla is, így neki kell megtennie a konkrét lépéseket a hulladék elszállításával, ártalmatlanításával és a terület helyreállításával kapcsolatban.
 
Kerekes Rita megjegyezte, a környezetvédelmi szakhatóságtól korábban azt a tájékoztatást kapták, hogy az Ispán István személyéhez kötődő gazdasági társaságok a nyilvántartásukban semmilyen formában nem szerepelnek. Ennek azért van jelentősége – hangsúlyozta –, mert ezek szerint Ispán építkezésein nem keletkezett olyan építési és bontási hulladék, amelyre bejelentései kötelezettség vonatkozott volna. Kerekesék ebből arra következtetnek, hogy a vállalkozó esetleg máshol is a náluk alkalmazott deponálási módszerrel él, amivel nemcsak törvénysértően takarít meg magának több tízmillió forintot, hanem – és ez a lényegesebb – súlyos környezetkárosítást követ el.