Oszkó Péter pénzügyminiszter expozéjában kijelentette: folytatni kell a kormány által megkezdett gazdasági és pénzügyi politikát, aminek már látszanak az eredményei. A kormány óvatos előrejelzése alapján legkorábban 2010 második felében fordulhat növekedő pályára a gazdaság, ugyanakkor az év egészében még 0,9 százalékos GDP-visszaesés várható elsősorban a 2009-ben meghozott fiskális kiigazító intézkedések lakossági fogyasztásra gyakorolt hatása miatt - fejtette ki a tárcavezető.

A  pénzügyminiszter prognózisa alapján a magyar államadósság a jövő év elején érheti el a csúcsát, a hiány a gazdasági teljesítmény 0,9 százalékos csökkenése miatt a GDP bruttó 79,2 százaléka lehet 2010-ben. Oszkó Péter megjegyezte: az ország kinnlevősége még így is az Európai Unió 27 tagországának 79,4 százalékos átlaga alatt marad jövőre.

A költségvetésben található megszorítások nem fűnyíróelvszerűek, hiszen abban komoly gazdaság- és társadalompolitikai prioritások érvényesülnek, amit a közbiztonság növelését célzó lépések 22 milliárd forinttal nagyobb támogatása is mutat - mutatott rá Oszkó Péter.

A kormány ugyanakkor saját magán hajtja végre a legnagyobb arányú, mintegy 7 százalékos, 150 milliárd forintos megtakarítást. A kabinet 2010-ben 400 milliárd forinttal kevesebb bevétellel számol, a jövő évi büdzsé ezért az önkormányzatok számára - a központi költségvetési szervek megtakarításánál kisebb -, 6,7 százalékos spórolást ír elő, ami legfeljebb 120 milliárd forintos elvonással jár - húzta alá a tárcavezető.

Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke szerint a büdzsé alapproblémája, hogy már az alapszámok sem hihetők benne, emellett tervezési hibából mintegy 150 milliárdnyi tévedés szerepel benne. Rendkívül fontos tételek hiányoznak a 2010-es költségvetés tervezetéből - mondta az ellenzéki politikus, aki ezek között említette a PPP-programok áthúzódó hatásait, különös tekintettel azokra, amelyek mögött állami felelősségvállalás is van.    

Kósa Lajos úgy ítélte meg, hogy a büdzsé az oktatás mellett az egészségügyi ellátásokra nézve is különösen brutális, miközben már idén is hatvanmilliárd hiányzik a gyógyító rendszerekből.  A költségvetésben a 30 milliárdos, maximum nyárig kitartó Út a munkához programon kívül nincs semmi, ami a magyarországi munkahelyek megmentését vagy gyarapodásától szolgáló érdemi intézkedés lenne - jegyezte meg Kósa Lajos, aki szerint a kormány jobban tenné, ha inkább visszavonná ezt a költségvetést, és helyette újat nyújtana be.

Egy olyan korszak utolsó költségvetését tárgyalja a parlament, amely a "hiteltelenség és hazugság korszaka" volt - jelentette ki Hargitai János, a KDNP vezérszónoka. Megjegyezte: a költségvetés a közoktatásból 31,5 milliárd forintot, a szociális ellátásból 10,3 milliárd forintot, kulturális ellátásból pedig 2,9 milliárd forintot von el.

Kóka János, az SZDSZ vezérszónoka szerint a költségvetési javaslatban vannak jól látható kockázatok és belső szerkezeti gyengeségek is, de az előterjesztés összességében nem távolabb, hanem közelebb viszi Magyarországot az euró bevezetéséhez. A büdzséjavaslat közelebb viszi Magyarországot a 3 százalékos hiányhoz, az alacsony inflációhoz, az alacsony kamatszinthez, valamint a kisebb adóssághoz - fűzte hozzá.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke felszólalásában úgy ítélte meg, hogy az előirányzatok realitása jórészt a jövő évi gazdasági folyamatok függvénye. Kiemelte: "hangsúlyozottan kedvező", hogy a közvetlen kiadási előirányzatok tervezetét a számvevőszék ellenőrzése szinte teljes körűen megalapozottnak minősíthette.

A vitában az ÁSZ mellett most először a Költségvetési Tanács is véleményt mondhatott a törvényjavaslatról. Kopits György, a testület elnöke elmondta: a reálgazdaság rövid távú kilátásai kedvezőbbek a kormány által feltételezettnél, ilyen értelemben a költségvetési javaslat óvatosnak tekinthető. A szakember ugyanakkor megjegyezte: a középtávú kilátásokban a tanács a kormánynál kevésbé derülátó.

Az általános vita során kedden a magyar európai parlamenti (EP) képviselők is lehetőséget kaptak a felszólalásra. A 2010-es költségvetés tervezete az uniós források felhasználásának tekintetében is a megszorítás költségvetése: mivel 120 milliárd forinttal kevesebbet közösségi pénzt terveznek kifizetni - mondta Deutsch Tamás, az Európai Néppárt képviselője.  Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője szerint a pénz és a profit szempontjai helyett az emberek méltó életét biztosító szempontokra kell építeni az új nemzetstratégiát, és a költségvetést.

Az MDF EP-képviselője, akinek mindössze két és fél perce volt, hogy elmondja hozzászólását, kiemelte: az államadósság 2010-ben 80 százalék lesz. Hangsúlyozta azt is: ma Magyarországon aránytalan a közteherviselés, és többen nem fizetnek személyi jövedelemadót. Meg kellene szüntetni a minimálbér adómentességét - tette hozzá, jelezve: véleménye szerint stabilan alacsony bruttó közteherre van szükség.

Tételes egészségügyi járulék szükséges, nem csak százalékos - vetette fel, majd arra is kitért, hogy szerinte az egészségügy alulfinanszírozott, és szavai szerint ez a költségvetés leggyengébb pontja. Mint mondta, a felsőoktatási intézményhálózat túlméretezett, nagy része silány. Hozzátette: szerinte az államilag finanszírozott hallgatói kört a felvettek húsz százalékára kellene szűkíteni, és központilag kellene elosztani a helyeket, mégpedig rászorultsági alapon.

Bokros Lajos kiemelte: mindenkinek jóval színvonalasabban és többet kell dolgoznia. Közölte azt is: a családi pótlékot meg kell vonni attól, aki évi ötmillió forintnál többet keres. A brüsszeli képviselő felvetése szerint az akadémiai doktori és akadémikusi tiszteletdíjat lehetne átcsoportosítani gyermekélelmezésre. Felzárkózni csak növekedéssel lehet, amit szerkezeti reformok nélkül nem lehet végrehajtani - jelentette ki végül.

A szocialista képviselők elhagyták a parlamenti üléstermet a Jobbik két felszólalója, Morvai Krisztina és Szegedi Csanád beszédei alatt. A képviselőknek összesen 1800 órás időkeret áll rendelkezésükre a csütörtökön befejeződő vitára.