Vona Gábor, a Jobbik elnöke sokak véleményét mondja ki, amikor úgy vélekedik, hogy ma ugyanaz a kör van hatalmon, mint a rendszerváltás előtt – írta az osztrák napilap tudósítója, majd idézi a pártelnököt, aki szerint az egyetlen különbség: "a zsidó-bolsevik politikai elit ma eladta Magyarországot a multiknak".

De nemcsak a jobboldali radikális körökben népszerű a rendszerváltás tagadása, a mérsékelt jobboldal táborában is egyre növekszik a kétely 1989 vívmányairól. A lap idézi Fritz Tamás politológust, akit a Fideszhez közel állóként jellemez. Fritz véleménye szerint a köztisztviselők között ma is nagyon sok a volt káder. „A forma megváltozott, de a tartalom nem” – mondta.

Nem ért egyet ezzel Pozsgay Imre, az utolsó kommunista államminiszter – írta a Die Presse. Pozsgay szerint nemcsak, hogy békés úton eltávolították a diktatúrát, de emellett az ország visszanyerte állami szuverenitását és nemzeti függetlenségét is.

Andreas Schmidt-Schweizer Budapesten élő német történész szerint 1989-ben nem annyira tárgyalásos megoldás született az állampárt és az ellenzék között, sokkal inkább "egy belső átalakulás" zajlott le. Ezt az akkori állampárton belülről kezdeményezték, mindenekelőtt Pozsgay és az akkori miniszterelnök Németh Miklós. Már 1987-88-ben előkészítették a talajt a piacgazdaság számára, csak azután vonták be a döntési folyamatba az ellenzéket – mondta Schmidt-Schweizer.

Vele ellentétben az 1970-es évek végétől az egykori demokratikus ellenzékhez tartozó Magyar Bálint úgy látja, nagyon is az ellenzék nyomására következett be a demokratizálódás Magyarországon. Közrejátszottak a nemzetközi színtéren bekövetkezett változások is, főként a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov vezetése alatt történt változások. Magyar Bálint szerint meghiúsult illúziókkal magyarázható, hogy sokan kiábrándultak a rendszerváltást illetően. Sokan azt hitték – mondta –, hogy a nyugati szabadsággal együtt nyugati életszínvonal is jön, ehelyett nagyon hamar gazdasági nehézségekkel és szociális bizonytalansággal szembesültek.

A cikk idéz egy húszéves fiatalembert, aki szerint „jó dolgok is voltak” 1989 előtt, „mindenkinek volt lakása és biztos jövedelme”. Ezzel a véleménnyel nincs egyedül – állapította meg a Die Presse –, egy felmérés szerint a 29 év alatti magyarok 49 százaléka úgy véli, hogy a kommunizmus alatt jobb volt, mint ma.