Az Infopark-ügyben két állítás feszül egymásnak. Feljelentést a Noveco Invest Ingatlanfejlesztési Kft. tett, mert szerintük korábbi tulajdonosotársuk, az IVG Immobilien AG azért alapított közös tulajdonukból, az Infopark Fejlesztési Zrt.-ből egy kft.-t a tudtuk nélkül, hogy így túrja ki őket a közös vagyonból. Az IVG azonban a cég átalakítását azzal indokolta, hogy a fejlesztés befejeződött, már nem volt szükség akkora apparátusra és annak költséges működtetésre, így a Noveco csupán zsarolni akarja a másik tulajdonost, a német IVG Immobilien AG-t.

Az ügyben vizsgálódik a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a bonni államügyészség is, a magyar ügyészség pedig eljárást folytat egy rendőr ellen is, aki állítólag nem vette fel jegyzőkönybe a Noveco ügyvezetőjének vallomását. Az első eljárást az Infopark Zrt. indította hűtlen kezelés miatt, ez jelenleg is folyik. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) azt vizsgálja, hogy törvényes volt-e az ajándékozási ügylet.

A történtekre furcsa módon derült fényt. "Arról, hogy az Infopark Zrt. – teljes nevén az Informatikai és Technológiai Innovációs Park Zrt. – földhasználati joga, valamint a cég két aranyrészvénye 2007 végén ajándékozással felérő szerződés, illetve tényleges ajándékozás révén elkerült a cégtől, egy-két hónappal később szereztünk tudomást a tulajdoni lapra rávezetett széljegyzet alapján" – mondta el Eszes Gábor, a zrt. igazgatóságának egykori elnöke a hvg.hu-nak.

Az ügylet azonban nem is jöhetett volna így létre, mert még jóval korábban az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium mint az egyik tulajdonos kérésére az Infopark Zrt. önként vállalta a közbeszerzés szabályainak követését (például már a cég könyvvizsgálóját is pályázati úton választották). A jogok értékesítése tehát csakis pályázati úton történhetett volna meg. Emellett ráadásul a cég vezérigazgatójának – aki a szerződéseket önhatalmúlag intézte és aláírta – csak 50 millió forint értékig volt önálló aláírási joga.

Emiatt az Infopark Zrt. tulajdonosa, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a szerződéseket ellenjegyző Borsa Gyula vezérigazgatótól azonnal megvált. (Aminek jogosságát Borsa megkérdőjelezte, és munkaügyi pert indított, ami még nem ért véget.) A zrt. a törvénytelennek tartott ügyletet megtámadta a bíróságon, és hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést is tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, ahonnan a Nemzeti Nyomozó Irodához került az ügy.

Mivel az Infopark Zrt.-nél a szerződéseket nem találták meg, a tulajdoni lapon, a széljegyzeten feltüntetett két bt. címére küldtek leveleket, amelyek azonban azzal jöttek vissza, hogy a küldemények nem kézbesíthetőek. Ezt követően a cég ügyvédjét kérték meg, hogy személyesen kézbesítse a leveleket. Ám a jogi képviselő sem járt szerencsével, mert a megadott címen egy elhagyott ipartelep volt, és egyik betéti társaság sem volt ott fellelhető.

A kontraktusokat végül a földhivataltól kérték ki, s ennek alapján indultak el az eljárások. Az egykori igazgatósági elnök megjegyezte, a szerződések tartalma teljesen abszurd és nevetséges volt. „Az állt benne ugyanis, hogy a vevő részletekben fizet 70 évig, de a teljes jog rászáll már a szerződés aláírása pillanatában. Amennyiben bármi adódik, például a törlesztés elmarad, semmit sem lehet tenni, mert az eladó előre lemondott a jogorvoslat lehetőségéről.” Az Infopark Zrt. tulajdonában lévő, a déli földterületekre vonatkozó földhasználati jog értéke 1,5-3 milliárd forint között volt. A gyanús szerződésekkel ez, és a vitatott értékű – a Noveco szerint szintén milliárdos – aranyrészvények az állami Infopark Zrt-től a Noveco Kft-hez és a Noveco két bt-jéhez kerültek.

Eszes Gábor elmagyarázta, hogy amíg az új részvénytulajdonos nem kéri a részvénykönyvbe való átvezetését, addig a törvények szerint a régi tulajdonos szavaz (Gt. 202.§ (3)). A Noveco Kft. pedig csak több hónap elteltével és először rossz helyen kérte a bejegyzést. A cég ugyanis az Infopark Zrt.-hez fordult az aranyrészvények tulajdonjogának átvezetésével kapcsolatban, holott az Infopark Fejlesztési Zrt.-nél kellett volna megtennie ezt. A Noveco első hivatalos kérése a részvénykönyvben való átvezetésre 2008. április 14-én érkezett, ahogyan ezt a postai tértivevényről a Noveco is jól tudja. "Ezért én mint a tulajdonos képviselője törvényesen írtam alá 2008 április 10-én az Infopark Fejlesztési Zrt. alapító okiratának módosítását" – közölte Eszes Gábor.

"A közgyűlésen egyébként semmi olyan alapszabályba foglalt témáról nem döntöttünk, amelyben vétójoga lett volna az aranyrészvények tulajdonosának, illetve nem tárgyaltunk olyan ügyről, amely a részvények értékét csökkentette volna. Emellett, bár a Noveco ezt hangoztatja, akkor még nem volt szó a cég átalakulásáról sem."

Az Infopark Fejlesztési Zrt. átalakulása ősszel történt, amikor Eszes már semmilyen tisztséget nem töltött be az Infoparknál. Arra a közgyűlésre egyébként az akkor már tulajdonosként bejegyzett Novecónak elküldték a meghívót, ami ismét kézbesíthetetlenként érkezett vissza a Noveco cégbíróságon bejegyzett címéről.

A történtekről Eszes Gábor összességében úgy vélekedett, hogy az államnak volt két-három milliárd forint értékű vagyona, amelyet valaki vagy valakik a Noveco és betéti társaságai részére kisíboltak. Ha ez nem így történik, akkor mindez (vagy reális ellenértéke) 2010 májusában is a kormányé, vagyis az államé lenne.