A szakképzésről szólva azt mondta: a fő célja a módosításnak, hogy kerüljön közelebb a szakképzés a gazdasághoz, a munkaerőpiachoz. Hozzátette: e cél érdekében történt meg a szakképzés regionális újjászervezése, hogy adott régión belül határozzák meg milyen irányú és arányú szakképzésre van szükség. A szakképzésszervező társulások a fejlesztési forrásokat azzal a feltétellel vehetik igénybe, hogy elfogadják a regionális fejlesztési és képzési bizottsági indítványokat arról, milyen képzések szükségesek.

A politikus utalt rá, hogy ide kapcsolódik az előrehozott szakképzést lehetővé tevő, tavasszal elfogadott törvénymódosítás. A nyolcadik évfolyam után azonnal megkezdhető szakmunkásképzés biztosítása, illetve a szakképzési idő lerövidítése a szakiskolákból képzettség megszerzése nélkül lemorzsolódó diákok számának csökkentését célozza. Ez a témakör kedden, napirend előtti felszólalás keretében kerül a parlament elé.    

A közoktatási törvénymódosítással kapcsolatban Tatai-Tóth András elmondta, a benyújtott javaslat többek között azt tartalmazza, hogy a diplomát adó felsőoktatási képzésbe történő bekapcsolódás feltétele egy vagy két tantárgyból letett sikeres emelt szintű érettségi vizsga legyen. Utalva arra, hogy megvizsgálták az eredeti, 2012-es bevezetést bíráló érveket, álláspontja szerint a 2014-es teljes körű bevezetés mellett látszik konszenzus kialakulni. Hozzátette: ez megfelelő felkészülési időt is biztosít a középiskoláknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály-módosítás bevezeti a kutatóegyetemek fogalmát, amelyek már 2013-tól élhetnének ezzel a lehetőséggel. Egy évvel korábban, 2012-től pedig azok az egyetemek – köztük az orvosi, állatorvosi, fogorvosi képzéseket nyújtó karok – amelyek a jelenleg hatályos törvény szerint is élni kívánnak ezzel.    

A szakpolitikus szerint egy 2010-re tervezett kormánydöntés határozná meg azokat a tantárgyakat, amelyeket adott alapszakokhoz kötelezővé tennének. Kitért arra is, hogy a kétszintű érettségi eredeti koncepciójához való visszatérést jelenti a korrekció, amely garantált színvonalemelést, igényes megoldást eredményez. Reményét fejezte ki, hogy a javaslat – miután az előterjesztő részéről kompromisszumkészség mutatkozott – megkapja a szükséges parlamenti támogatást.

A politikus szerint ugyancsak a színvonalemelést segítheti elő az oktatási kormányzat pontszámemelésre vonatkozó terve, amelyet a munkacsoport támogat. Külön kitért az iskolaigazgató-választás tervezett szabályozására is. Míg korábban a tantestületnek véleményező szerepe volt a kiválasztásnál és ezt a fenntartónak nem kellett kötelezően figyelembe vennie, a jövőben a tantestület 40 százalékának egyetértésével lenne lehetséges a kinevezés, ha a módosítást elfogadja a parlament.