A munkaerőpiac számára fekete lyuk a mai felsőoktatási rendszer, a munkaadóknak nincs elegendő információjuk a képzések tartalmáról – derül ki az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a felsőoktatásról szóló friss jelentéséből. A számvevők a munkáltatók mellett például hallgatói önkormányzatokat, munkaügyi központokat és munkaközvetítő cégeket is kikérdeztek. A végeredmény az, hogy a friss diplomások száma éppúgy nincs összhangban a kereslettel, mint a végzettségük.

Különösen nagy a homály a 2006-ban bevezetett új, bolognainak nevezett képzési rendszer kapcsán. A munkáltatók képviseletei közül például egyik sem válaszolt az ÁSZ-nak igennel arra a kérdésre, hogy elegendő információjuk van-e a követelményekről. Az ÁSZ-jelentésben foglaltakat alátámasztja a Magyar Rektori Konferencia (MRK) véleménye is. E képzési rendszer elfogadottsága „a munkaadói oldalról bizonytalan, hiányos” – szólt a rektorok idén februárban kialakított véleménye, és hozzátették, hogy a cégek például nem ismerik a különbséget az alapfokozatú és mesterfokozatú diplomák között.

HVG

Márpedig az oktatási kormányzat egyik hirdetett célja éppen az, hogy a munkaerő-piaci igényeket is figyelembe véve határozza meg az államilag támogatott helyekre képzési területenként felvehető hallgatók számát. A szakok akkreditációjának igényléséhez munkaerő-piaci indoklást is csatolni kellett, ám a számvevők szerint ezek nem voltak megalapozottak, nem prognózisokra, hanem a korábban végzettek elhelyezkedési adataira épültek. Az oktatási tárcának a jelentéshez fűzött véleménye szerint „országos vagy regionális érvényességű munkaerő-piaci prognózisok nincsenek, amelyeket a felsőoktatás érdemben hasznosíthatna”.

Az oktatás szétaprózódott, gazdálkodási és menedzsment alapszakot például 28 intézményben indítottak, miközben az ÁSZ szerint közgazdász- és menedzserképzésből túlkínálat van. Az új rendre való átállás egyik célja a szakok túlburjánzásának megállítása volt, ám ez nem sikerült. Korábban több mint 400 egyetemi és főiskolai szak volt, és a tervek szerint 80–100 alapszak indulhatott volna. Az ÁSZ-vizsgálat idején azonban ebből már 131 volt – azóta tovább nőtt a számuk –, a mesterszakok között pedig valóságos dömping alakult ki, már jóval 300 felett jár a számuk.

HVG

Azt már az MRK is szóvá tette, hogy nem alakult ki egységes, tartalmában és szerkezetében egymásra épülő szakstruktúra. Az ÁSZ szerint ennek oka, hogy az alap- és mesterképzés kialakítása oktatáspolitikai okok miatt nem egy időben történt, és az előkészítés nem volt kellően megalapozott. A mesterképzés igazából csak az idén debütál, mert most végez az első teljes „bolognai évfolyam”. Illetve végezne, mert nagyon sokan nem fejezik be a menetrend szerinti 3 év alatt a tanulmányaikat az alapképzésben. Ezt jelzik a felvételi adatok is. Nem volt annyi jelentkező mesterképzésre, mint ahány államilag támogatott helyet a kormány finanszírozni hajlandó.

E képzésekbe való belépés intézményfüggő, azaz minden intézmény maga határozza meg a feltételeket. Ez a minőségi követelmények lazulásához vezethet, a 100 pontos felvételi rendszerben tavaly 30 pont alatti diákokat is felvettek mesterképzésre. E diplomák értékének megtartásáért például négy bölcsészkar abban állapodott meg, hogy összehangolják felvételi rendszerüket, mert „a teljesen a szóbeli vizsgára épülő rendszerek a színvonalat nem biztosítják megfelelő mértékben”.

A képzési rendszer kuszasága az ÁSZ szerint pazarláshoz, a pénzügyi források szétforgácsolódásához vezet, ráadásul akkor, amikor a felsőoktatás finanszírozására szolgáló pénz reálértéken folyamatosan csökken, 2007-ben az 1990. évinek mindössze az 55 százaléka volt. A finanszírozás meghatározóan a diáklétszámhoz van kötve továbbra is, bár a tárca hároméves fenntartói megállapodásokat is kötött az intézményekkel.

Komoly veszélyt jelentenek az intézmények finanszírozhatóságára az ÁSZ szerint a PPP-konstrukciók. E 20 évre szóló, devizaalapon megkötött szerződések jelentős árfolyamkockázattal járnak, hiszen gyakran 250 forint/euró körüli árfolyamon köttették meg a szerződéseket a magánbefektetőkkel. Leginkább olyan kisebb vidéki intézményeket rengethet ez meg, amelyek a bevételeikhez képest túl költséges beruházást indítottak el, mint például a dunaújvárosi főiskolán. Az MRK idén tavasszal már a minisztériumhoz fordult, és a tárca egyenként tárgyal a bajba jutott intézményekkel. Gondot okoz azonban, hogy a minisztérium az egyetemi kötelezettségek felét átvállalta ugyan, ám az összkifizetéseknek határt szabott. Az oktatási tárca ezért nem képes a bérleti díj ígért 50 százalékát fizetni. „Számításaink szerint átlag 40 százalékos mértéken állunk a jelen pillanatban” – mondta egy tavaszi konferencián Cseresznyés László, a minisztérium főosztályvezetője.

Az ÁSZ jelentésében az szerepel, hogy a Miniszterelnöki Hivatal szerint a kedvezőtlen pénzügyi-gazdasági folyamatok miatt már idén szükség van válságkezelő intézkedésekre a felsőoktatásban. Erre Tordai Csaba közigazgatási államtitkár májusi, Kovács Árpád ÁSZ-elnöknek írt levelében még rá is erősített, többek között azt javasolva, hogy a jelentésben „határozottabban jelenjenek meg az egyes teendők, feladatok időbeli vonatkozásai, így a válságkezelő intézkedések rövid távú szükségessége”.

RIBA ISTVÁN