szerző:
hvg.hu

Az elmúlt közel két évtized néhány nagyobb tömegeket érintő sztrájkja és azok végeredménye.

1994. december 8. - A vasutas szakszervezetek - eredménytelen bértárgyalások után - reggel 5 és 7 óra között kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak, amelyben közel 10 ezer vasutas vett részt. Összesen 612 vonat állt le. December 12-én újabb 36 órás sztrájkba kezdtek. Miután a korábbi hat százalékon túl további 4 százaléknyi (összesen 10 százalék) béremelésre a MÁV elnöke és a vezérigazgató személyes garanciát adott, a sztrájk 13-án délután - 18 órás leállás után - befejeződött és éjjelre helyreállt a vasúti forgalom.

1995. április 20-23. - A kollektív szerződés hiánya miatt országos sztrájkot tartottak. Minimális szolgáltatásként minden vonalon csak két-két vonatpár közlekedett. A sztrájkban a 72 ezer vasutas mintegy 30 százaléka vett részt, de a mozdonyvezetők mindannyian. Az április 23-án délután aláírt új kollektív szerződés május 1-jén lépett hatályba. A vonatközlekedés április 24-én 0 órától állt helyre.

1999. január 4-8. - Január 4-én 0 órától részleges sztrájkot indított a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, mert a MÁV 16 százalékos ajánlatával szemben 21 százalékos béremelést követeltek. Január 8-án a Fővárosi Munkaügyi Bíróság első fokon jogellenesnek nyilvánította a sztrájkot, a döntés ismeretében a szakszervezet még aznap felfüggesztette a munkabeszüntetést. 1999. június 9-én a Legfelsőbb Bíróság jogszerűnek ítélte a sztrájkot. (A sztrájk ideje alatt, január 6-án hajnalban dolgozószobájában szívinfarktus következtében elhunyt Sipos István, a MÁV vezérigazgatója.)

2000. január 10. - Nulla órától hatvanórás országos általános sztrájkot tartottak a vasutas szakszervezetek 3,5 százalékos reálkereset-emelkedést eredményező bérfejlesztést követelve. A sztrájk ideje alatt naponta két pár személyvonat indult vonalanként, nem közlekedett a nemzetközi, az Inter City és a tehervonatok. A MÁV vezetőinek és a szakszervezeteknek nem sikerült megállapodniuk a bérfejlesztésről és a kollektív szerződésről. Január 12-én délben befejeződött a vasutas sztrájk. 14 órára helyreállt a belföldi személyforgalom.

2000. február 1-14. - 1-jén nulla órakor határozatlan időre sztrájkot kezdett három vasutas szakszervezet (Mozdonyvezetők Szakszervezete, Vasutasok Szakszervezete, Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete). A sztrájk 329 órán át tartott, a MÁV Rt. vezetése által ajánlott hároméves megállapodáson kívül valamennyi dokumentumot aláírták a szakszervezetek, és a vitás kérdések rendezése érdekében egyeztető bizottság létrehozását határozták el.

2001. február 5-11. - A Malév repülőgépeinek karbantartását végző Aeroplex Kft. dolgozói sztrájkba léptek, a cég 7 százalékos béremelési ajánlatával szemben 15 százalékos emelést követeltek. Február 9-én már nem indult egy Malév-járat sem Ferihegyről. 11-én a repülőgép-karbantartók beszüntették a sztrájkot és újra munkába álltak, 12-én elindultak a járatok, mivel az Aeroplex dolgozói kétharmados többséggel elfogadták a Malév 7 plusz 2 százalékos béremelési ajánlatát és felhatalmazást adtak a szakszervezetnek az egyezség megkötésére.

2003. január 6. - A Volán-társaságok dolgozói kétórás országos sztrájkot tartottak a dolgozók bérének felzárkóztatásáért, mivel a munkáltató ÁPV Rt. csak 7 százalékos bruttó átlagkereset-fejlesztést ajánlott a Közúti Közlekedési Szakszervezet 26 százalékos követelésével szemben. Becslések szerint a dolgozók több mint 90 százaléka sztrájkolt és a járatok egyharmada nem indult el.

Január 28-án 3 évre szóló megállapodást írt alá a Közúti Közlekedési Szakszervezet, a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt, miszerint a Volán-dolgozók átlag bruttó bére 2003-ban eléri a havi 127 ezer 500 forintot. A megállapodás rögzítette a 2004. és 2005. évi béremelési irányelveket is.

2004. július 9. - Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet dolgozói, mivel az intézmény március 31-én kinevezett vezetése még aznap felmondta a kórház érvényes kollektív szerződését, s az új megállapodást célzó tárgyalások nem vezettek eredményre. A kórház vezetése július 12-re tűzte ki az egyeztetés napját. Július 22-én a szegedi tudományegyetem 11 klinikáján tartottak 2 órás figyelmeztető sztrájkot az egészségügyi dolgozók.

2004. október 7-november 11. - Az ország több egészségügyi intézményében kezdtek sztrájkolni a színvonalas körülmények, a megfelelő jövedelem, valamint az elegendő és képzett szakemberek biztosítása érdekében. Október 15-én több mint tízezer egészségügyi dolgozó csatlakozott a sztrájkokhoz, majd 26-án 22 intézmény mintegy 5000 dolgozója vett részt a munkabeszüntetésben, köztük először budapesti intézmények is: a Heim Pál Gyermekkórház és a Budai Gyermekkórház. November 3-án ismét országos figyelmeztető sztrájkot tartottak, majd 11-én Szeged és Makó csatlakozott.

2005. december 13-22. - A Ferihegyi repülőtéren a Budapest Airport (BA) Rt. 2300 dolgozójának 30 százalékát tömörítő Repülőtéri Minibusz Gépkocsivezetők Szakszervezete (RMGSZ) és a Forgalmi Rampatisztek Szakszervezete (FORTISZ) béregyeztető tárgyalásokat folytatott a BA Rt. menedzsmentjével a 2006. évi béremelésről és a foglalkoztatottak gazdasági és szociális garanciáiról, s mivel a tárgyalások eredménytelenek voltak a dolgozók egy része 16-án kétórás figyelmeztető sztrájkot tartott. A felek 22-én megállapodtak abban, hogy február 1- jéig nem sztrájkolnak, a BA akkori és új tulajdonosa pedig garanciát vállalt, hogy eddig az időpontig folyamatos megbeszélések mellett nem kezdeményezi a BA Zrt. és leányvállalatai munkavállalóinak elbocsátását.

2007. március 31. - A Ferihegyi repülőtéren a földi kiszolgálást végző Celebi GH Kft.-nél a Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezete egynapos munkabeszüntetést hirdetett, mert eredménytelenül zárultak a bértárgyalások. A Celebi menedzsmentje 1 plusz 2 százalékos, illetve az addigi rugalmasabb munkarenddel 12 százalékos béremelést ajánlott. A szakszervezet a munkarend változása nélkül követelt 15 százalékos emelést. A sztrájk alatt késtek a járatok, bár a sztrájkoló dolgozók helyett a cég menedzsmentje végezte a kiszolgálást.

2008. február 1./december 22. - A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) határozatlan időre úgynevezett gördülősztrájkot indított a MÁV Zrt.-nél, a MÁV-START Zrt.-nél és a MÁV Gépészeti Zrt.-nél. A VDSZSZ sztrájkjához a MÁV Cargo Zrt. munkavállalói szolidaritásból csatlakoztak. A VDSZSZ 250 ezer forintot a MÁV Cargo privatizációs bevételéből, továbbá - a megajánlott 6,9 százalékos bérfejlesztés mellett - 10 százalékos többlet-bérfejlesztést, utóbb kiegészült a december 14-én hatályba lépett új menetrend visszavonásával. A sztrájkot többször felfüggesztették, február 4-7. között, február 25-én, április 7-én, valamint július 15-én pedig újra sztrájkoltak. Legutóbb december 14-én kezdték el és december 22-én beszüntették a sztrájkot.

2008. október 6-22. - Határozatlan ideig tartó ún. mozaiksztrájk kezdődött az egri Markhot Ferenc kórházban. A szakszervezetek azt követelték, hogy a Heves megyei közgyűlés bontsa fel az intézmény működéséről szóló, a HospInvest Zrt-vel kötött szerződést. A Liga szakszervezet szolidaritási sztrájkot hirdetett, reggel 8 és 10 óra között nem indult vonat Egerből. - 22-én véget ért a sztrájk. A Heves Megyei Bíróság jogerősen hatályon kívül helyezte a megyei önkormányzat engedélyezési határozatát: a HospInvest pályázati dokumentációjához csatolt banki igazolás ugyanis nem felelt meg a pályázati kiírásban foglaltaknak.

2008. április 18. - A Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) szakszervezetei a BKV 40 éves fennállásának addigi leghosszabb, egész napos sztrájkját szervezték meg, miután a hetek óta zajló tárgyaláson nem tudott egyezségre jutni a szakszervezeteket képviselő sztrájkbizottság és a közlekedési társaság vezetősége, illetve a BKV-tulajdonos főváros és a kormány megbízottja. A szakszervezetek a tervezett járatritkítások visszavonását és a vállalat gazdasági helyzetének stabilizálását követelték.

2008. december 10. - A Ferihegyi repülőtéren határozatlan idejű, általános sztrájkot hirdetett a Repülőtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete (RDSZSZ) és a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet(LESZ), miután nem hoztak eredményt a munkáltatóval folytatott tárgyalások. Az érdekképviseletek a Budapest Airport átalakításának teljes felfüggesztését, új kollektív szerződés megkötését és a létszám megtartását követelték. A munkabeszüntetés következményeként az utasbiztonsági ellenőrzés lassúsága miatt napokon keresztül óriási zsúfoltság volt Ferihegyen. A Budapest Airport 16-án új magyar és görög utasbiztonsági ellenőröket állított munkába. December 23-án - átmenetileg - felfüggesztették, majd 2009. január 19-én folytatták a sztrájkot, ezúttal a dolgozók műszakpótléka volt a vita tárgya. Január 21-én reggel ismét felfüggesztették a munkabeszüntetést, de továbbra sem tudtak megegyezni a kollektív szerződésről.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az Arsenal is akarja a magyar tehetséget

Az Arsenal is akarja a magyar tehetséget

Börtönbe kerül egy Facebook-poszt miatt egy új-zélandi férfi

Börtönbe kerül egy Facebook-poszt miatt egy új-zélandi férfi

Óriási segítséget kapnak az útlevelüket elvesztő EU-s turisták

Óriási segítséget kapnak az útlevelüket elvesztő EU-s turisták

Magyar Nemzet: Szelfizhetett a Viking Sigyn kapitánya, amikor a hajója letarolta a Hableányt

Magyar Nemzet: Szelfizhetett a Viking Sigyn kapitánya, amikor a hajója letarolta a Hableányt

Kanadában is nagy a baj: gyorsabban olvad a sarkvidéki fagyott talaj, mint gondolták

Kanadában is nagy a baj: gyorsabban olvad a sarkvidéki fagyott talaj, mint gondolták

Alvó utastól lopott mobilt a 4-es villamoson, keresik a rendőrök

Alvó utastól lopott mobilt a 4-es villamoson, keresik a rendőrök