Haraszti Miklós hétfői közleménye szerint a jognak nem volna szabad megengednie, hogy közszereplők közötti rágalmazási vitában felelősségre vonják a sajtót. A tudósításhoz való jog szabad gyakorlása érdekében a sajtót nem volna szabad büntetni azonosítható források által tett kijelentések közlése miatt. Ha egy kijelentés sértőnek minősül, csak szerzőjét lenne szabad felelősségre vonni, nem a sajtót, amely közreadja - jelentette ki.

"Cenzúra gyakorlására való veszélyes kísérletként" bírált a sajtó ellen kezdeményezett egyes eljárásokat, amelyeket Kazahsztánban, Tádzsikisztánban és Magyarországon indítottak vezető közéleti személyiségeknek más közszereplőkről tett kijelentései miatt.

Felidézte, hogy egy magyar fellebbviteli bíróság január 22-én 1800 eurónyi kártérítést ítélt meg Orbán Viktor volt miniszterelnöknek Veres János becsületsértő kijelentése miatt. A bíróság emellett arra kötelezte a két politikus közötti vitáról tudósító Népszavát, hogy osztozzon a pénzbüntetésen Veressel, és tegyen közzé bocsánatkérést.

A közleményben szereplő tádzsik, illetve kazah ügyben egyenesen a bíráló hangvételű sajtóorgánumok létét veszélyeztetik a felperes követelései - mutatott rá. Egy kazah bíróság február elsején elrendelte öt független újság összes példányának az elkobzását, miután azok közölték egy volt miniszternek az államfő vejét, Timur Kulibajevet korrupcióval vádoló levelét. Tádzsikisztánban három bíró összesen 900 ezer euróra perel három lapot, amelyek közölték egy ügyvéd ellenük felhozott korrupciós vádjait.

Mindhárom esetben magas állású panaszosok azért kérik a média elmarasztalását, mert az alapvető feladatát végezte, vagyis közügyekről tájékoztatta a közvéleményt - írta Haraszti.

"A demokráciában a vélemény is hír" - jelentette ki Haraszti az MTI-nek telefonon nyilatkozva. A sajtóorgánumot elmarasztaló ítélet egyrészről ezt az elvet tagadja, másrészről meg is bünteti a sajtót azért, mert eleget tesz az ebből az elvből eredő kötelezettségének - mondta.

A sajtószabadság-képviselő az MTI-nek elmondta azt is, hogy a témával összefüggésben levelet írt a magyar hatóságoknak. Ebben elismeréssel szólt arról, Magyarország már közel áll ahhoz, hogy kizárják az ilyen perek lehetőségét. A magyar kormány már "végrehajtotta házi feladatát", vagyis kivette a Polgári Törvénykönyvből az ilyen perek alapjául szolgáló "híresztelés" fogalmát - mondta. Ugyanakkor felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a módosítás még nem lépett életbe.