Míg a magyar fővárosban február 1-jétől 320 forintba, azaz durván 1,2 euróba kerül egy vonaljegy, addig Rómában, Madridban, Athénban csupán 1 eurót (270 forint) kell fizetni érte. Amszterdamban még kevesebbet, ott 0,8 euró egy „single ticket”.
A volt keleti blokk fővárosainak többségéhez képest kifejezetten borsosnak számít a BKV-tarifa, Pozsonyban, Moszkvában, Szófiában például az itthoni árnak kevesebb mint a felébe kerül egy utazás. Varsó, Ljubljana vagy Prága pedig 20–40 százalékkal olcsóbb e területen Budapestnél. Ha a BKV Zrt. az eddigi tempóban emeli tovább a jegyárakat, a fővárosi tarifák hamarosan utolérik az 1,30 eurós londonit és berlinit.
A nagyvárosok tömegközlekedési szolgáltatásait közelebbről megvizsgálva az is kiderül, hogy Budapesten az utazás voltaképpen drágább, mint a jegyárak különbsége alapján első pillantásra tűnik. Míg ugyanis Prágában például 0,98 euróért 75 percig lehet (akárhány átszállással) villamoson, buszon és metrón közlekedni, a magyar fővárosban az átszállójegy mostantól 490 forintot, azaz 1,8 eurót kóstál. Hasonló a helyzet többek között Rómában is, ahol 1 euróért 75 percen át keresztül-kasul lehet buszozni, metrózni vagy villamosozni a városban. A budapesti vonaljegyek ára 1990 és 2000 között 10 forintról 95 forintra, 2001 és 2010 között 100 forintról 320 forintra változott. Miközben tehát a fogyasztói árak nagyjából a tízszeresükre emelkedtek itthon a rendszerváltás óta, a fővárosi menetjegy drágulása 32-szeres.
A nagyobb vidéki városokban a helyi buszközlekedés 20–40 százalékkal kevesebbe kerül, mint Budapesten. A százezer lakosúnál nagyobb települések közül 200, illetve 270 forintos jegyárral Székesfehérvár számít a legolcsóbb, míg Szeged a legdrágább megyeközpontnak.
 HVG |
 HVG |
