A magyar honatyák 56 százaléka nemcsak parlamenti, hanem megyei vagy települési önkormányzati képviselő is egyben, sokan közülük polgármesterek. Ez különösen igaz a Fidesz-frakcióra, amelyben a tagok 72 százaléka halmozza a választott tisztségeket – és apanázsokat.

Végzettségüket tekintve a jelenlegi Országgyűlésben a jogászoké a legnépesebb szakmai közösség (a képviselők 19 százalékának elsődlegesen jogi diplomája van), viszont a Fideszen belül a pedagógusok vannak többségben, 22 százalékkal. A választott tisztségviselői egzisztencia kétségtelenül jobb megélhetést nyújt, mint a tanári pálya, miközben a kizárólag politikai állásokból jövedelemhez jutó képviselők erősebben kötődnek a párthoz – és jobban igazodnak a pártközpont elvárásaihoz.

Ezzel szemben egyre kevesebb az olyan képviselő, aki –bevallottan – érdemi vállalkozói tevékenységet folytat. Bár a törvényhozók 15 százaléka kettő vagy annál több cégben érdekelt, további 27 százalékuk pedig egyetlen társaságban tulajdonos vagy tisztségviselő, e cégek többsége csekély bevételű mikrovállalkozás. Valódi (és nyíltan bevallott) céget a képviselők mindössze 14 százaléka birtokol, többségük a mezőgazdasághoz köthetőt.

A Fideszen belül az agrárvégzettségűek egyharmada működtet vállalkozást. Földtulajdona a képviselők mintegy 30 százalékának van (ami majdnem kétszerese a földbirtokosok teljes népességen belüli arányának), a Fidesz- és a KDNP-frakcióban egy-két százalékponttal még ennél is nagyobb az arányuk. Ugyanakkor az LMP egyetlen képviselőjének sincs semmilyen földtulajdona, ami a párt városi értelmiségi színezetét igazolja.

A mostani parlamentbe 25 olyan új képviselő került be, akinek 10 hektárnál több földet birtokol, köztük az MSZP egykori nemzetbiztonsági minisztere, Ficsor Ádám, valamint a Jobbik színeiben parlamentbe jutott Hegedűs Lorántné.

A cikk teljes szövege táblázatokkal a csütörtöki HVG-ben található.