A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint azzal, hogy az alkotmányozó többségű országgyűlés megalkotta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, "István királyunknak így az államalapítás ünnepén elmondhatjuk (...), egyik politikai testamentuma megvalósulni látszik".

Trianon óta nem volt példa arra, hogy aki a magyar nemzethez tartozónak érzi magát, az állampolgári közösséget is vállalhatja, úgy is, ha nem él itt - mondta a politikus. Kósa Lajos emlékeztetett rá, hogy az országgyűlés a mostani felhatalmazással nem is kezdhetett mást, mint hogy a legfontosabb alapkérdéseket rendbe tegye a kettős állampolgárságtól a Trianon-törvényen, a nemzeti összetartozáson át az új alkotmányig. Utóbbinak kialakult a működési rendje, amelybe széles alapokon vonják be mindazokat, akik részt kívánnak venni a folyamatban.

A szándékokban a paletta széles: "a Szent Korona-tantól, a szociális-emberi jogok rögzítésén át, a rendkívül szokatlan emberi magatartás alap emberi jogként való feltüntetéséig" - tette hozzá. Megjegyezte: Szent István ünnepe ma nem az alkotmány ünnepe, de van egy alkotmányozási kényszer. A választók ugyanis alkotmányozó felhatalmazást adtak az országgyűlésnek, s ha ez a többség ezzel nem tud élni, a nemzet ezt a munkát soha nem tudja elvégezni - nyomatékosította Kósa Lajos.