Az Alkotmány felhatalmazza a kormányt a veszélyhelyzetben meghozandó intézkedésékre, ebbe bele fér a cégek tulajdonosai jogainak korlátozása is, amit sok ország alkalmaz - mondta Lövétei István alkotmányjogász az MTI-nek hétfőn, miután Orbán Viktor bejelentette, hogy kezdeményezi a katasztrófavédelmi biztos intézményének létrehozását, és azt, hogy erről az Országgyűlés még hétfőn fogadjon el törvényt.
A kormányfő szavai szerint a katasztrófa ügyének megnyugtató lezárásáig a biztos hatáskörébe rendeleik a Mal Zrt. teljes körű felügyeletét, irányítását és vagyonkezelését. Mint mondta, ezt annak érdekében teszik, hogy az üzemben minél hamarabb újrainduljon a biztonságos termelés, megkezdődhessen a kárvallottak kártalanítása, elhárítsák a további környezeti veszélyeket és minél előbb megállapítsák a felelősséget. A magyar kormány kötelezettsége, hogy veszélyhelyzetben meghozza a szükséges intézkedéséket - mondja ki az Alkotmány. Lövétei István szerint ebbe a tulajdonjog korlátozása is "bele fér", bár erre eddig nem került sor. Halmai Gábor alkotmányjogász ugyanakkor az Alkotmány 13. paragrafusára hívta fel a figyelmet, amelyben az állam biztosítja a tulajdonhoz való jogot, továbbá kimondja, hogy a tulajdont kisajátítani csak kivételesen, közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és teljes, azonnali kártalanítás mellett lehet.
A Hende Csaba honvédelmi miniszter által benyújtott honvédelmi törvény módosítás kimondja: gazdálkodó szervezet működése rendeletben a magyar állam felügyelete alá vonható; az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el. A javaslat ugyanakkor nem mond semmit a felügyelet idejéről. Miután az alkotmánybíróság a jogkorlátozásnál annak az arányosságát vizsgálja, a gyakorlatban nem lesz közömbös a korlátozás ideje. A javaslat szerint az illetékes tárcavezető, illetve a kormánybiztos feladatai közé tartozna a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetének áttekintése, vagyoni jellegű kötelezettségvállalásainak jóváhagyása, ellenjegyzése. Ezen túlmenően a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben döntene a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben. Ezekről a döntésekről az állam köteles lenne írásban tájékoztatni a szervezet vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait.
A törvényjavaslat azt sem pontosítja, hogy milyen rendeletben vonható a Magyar Állam felügyelete alá egy cég, kormány-, vagy más, alacsonyabb szintű kormányzati szervezet által kiadott rendeletben. A törvényjavaslat másik sajátossága, hogy amennyiben az állami felügyeletet elrendelő rendeletet utóbb az Alkotmánybíróság megsemmisíti, úgy a tulajdonos minden olyan kárát meg kell térítenie az államnak, amelyet a kirendelt kormánybiztos okozott. Az egész törvénymódosítás egy helyen kapcsolódik a honvédelemhez: a kormánybiztos a honvédelmi törvényben meghatározott szolgáltatásokra kötelezheti az általa felügyelt céget. Ezek a következők: meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatások teljesítése, valamely tevékenységtől való tartózkodás, a kért szolgáltatás előkészítése, illetve a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges adatok közlése.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
