Az Újbuda hivatali visszaéléssel meggyanúsított volt vezetőinek ügyének középpontjában álló ingatlan – a hvg.hu tudomása szerint – földhasználati joggal volt terhelve, ami azonban egy külsős, magántulajdonban lévő bt.-nek kedvezett. A cég ezzel nehezíthette volna a Lágymányosi hídnál fekvő területeken tervezett fejlesztést, de végül a társaság átadta ezt a jogot egy kft.-nek, amely lemondott róla.
Hivatali visszaéléssel gyanúsította meg az önkormányzati választások előtt a Központi Nyomozó Főügyészség a XI. kerületi Önkormányzat volt szocialista polgármesterét, Molnár Gyulát és alpolgármesterét, Lakos Imrét. A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, Fazekas Géza a hvg.hu-nak elmondta, szerintük a két volt kerületi vezető játszott szerepet abban, hogy az államtól kiigényelt területet, a Budafoki út és a Dombóvári út által határolt telket az államháztartási törvény előírásait megkerülve, pályáztatás nélkül juttatták egy gazdasági társaságnak.
A 3,8 hektáros, Duna-part közvetlen közelében lévő területet Újbuda képviselő-testülete 2006-ban szociális és egyéb közérdekű célokra való hivatkozással kérte ki és kapta meg a Kincstári Vagyon Igazgatóságtól 417 millió forintért. Miután megszerezte a telket, az önkormányzat ingatlanhasznosítással foglalkozó cégébe, a Buda-Hold Kft.-be, majd a kft. a Leisztinger Tamás nagyvállalkozóval közös Nádor-Öböl Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft.-be apportálta. A Leisztinger érdekeltségű Öböl XI. Kft. ezt kivásárolta, amely üzleten a Buda-Hold 50 millió forintot keresett.
Ezt a bűntettet az a hivatalos személy követheti el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi vagy helyzetével visszaél. Mindezért akár három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Schneller Domonkos fideszes önkormányzati képviselő szerint azonban a kerület rosszul járt az üzlettel, ezért 2007-ben feljelentést tett a rendőrségen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdaságvédelmi osztályától tavaly került át a nyomozás a KNYF-re, mivel Molnár Gyula ügyében a főügyészség jogosult eljárni. A sajtóban megjelentek szerint Lakos Imre és Molnár Gyula is panasszal élt a gyanúsítás ellen.
Az ügynek egyébként több furcsasága is van. Az egyik, hogy a rendőrség – információink szerint – korábban már meg akarta szüntetni a nyomozást. A másik, hogy arról még sehol sem esett szó, a kérdéses területen ötven évre – 2047-ig – szóló földhasználati joga volt a Be-De Invest Dél Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztési Bt.-nek. A cég a földhasználati jogot az Informatikai és Technológiai Innovációs Park (ITIP) Zrt.-től, más nevén Informatikai Zrt.-től szerezte meg két aranyrészvénnyel együtt.
Ennek jogosságát maga az ITIP támadta meg bíróságon, mondván, az ajándékozást ellenjegyző vezető ezt nem tehette volna meg, ám végül az ITIP-et privatizáció során megszerző vállalkozás, a K-Immo megegyezett 2008 év végén a Be-De-vel. A „kibékülés” – úgy tudjuk – több százmillió forintjába került az egy évvel korábban alakított K-Immonak.
Ezáltal elhárult az akadály a portugál befektetők számára, hogy az Infopark Dél és a Kopaszi-gát területén megvalósítsák a tervezett beruházást. A földhasználati jog miatt az ingatlan tulajdonosa nem tudta volna az ingatlant fejleszteni, mivel csak a földhasználati jog jogosultja építkezhetett volna az ingatlanon. A telek – értesüléseink szerint – azért volt kulcsfontosságú, mert a környező területek a Magyarország egyik leggazdagabb üzletemberének tartott Leisztinger Tamás cégeinek tulajdonában voltak, s tőle került a fejlesztések után a portugál Motához.
A K-Immo Kft.-nek állítólag semmi köze nincs a nagyvállalkozóhoz. Így kérdés, mi motiválhatta, hogy lemondjon a földhasználati jogról, amelynek megszerzéséért több százmilliót fizetett a Be-De tulajdonos vállalkozásának, a Noveco Investnek. A Be-De Bt. vezetőit képviselő ügyvéd egyébként a hvg.hu-nak elmondta, a XI. kerületi önkormányzat részéről a céget nem keresték meg, és nem próbáltak egyeztetni a földhasználati jog megvételéről. Ezek alapján kérdéses, hogy Molnár Gyula és Lakos Imre milyen módon tudtak hatalmukkal visszaélni, hol és mikor szegték meg a pályáztatásra vonatkozó törvényi előírásokat.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
