Ez nem egy rossz tréfa, hanem sajnos a valóság – derült ki az mr1 riportjából. Szabó Máté állampolgári jogok biztosának több mint egy évvel ezelőtti megállapítása ellenére a nyelvvizsgákon nyelvvizsgaközpontok nincsenek felkészülve a hallássérültek vizsgáztatására, akik így sorra elvéreznek a megmérettetésen.

A lapnak nyilatkozó édesanya szerint, akinek hallássérült lánya éppen most készül a nyelvvizsgára, tarthatatlan a helyzet. Timi (18) születésétől fogva súlyosan hallássérült, ám szülei kicsi kora óta rengeteg időt szántak arra, hogy hallásfigyelmét fejlesszék. Öt évig zongoraórákra járt, gyógypedagógus fejlesztette, de édesanyja is napi öt-hat órában foglalkozott vele. A kamasz lány mégis reszket a tavaszi nyelvvizsgától.

Horváth Balázs, a Semmelweis Egyetem fogyatékosügyi vezetője szerint ma a 23 nyelvvizsgaközpont közül alig tízben tudnak nyelvvizsgázni megfelelő körülmények között ezek a sérült emberek, holott az összes intézményben biztosítani kellene a feltételeket. Természetesen az nem elég, hogy a vizsgázók beállítják a hallókészüléküket, a vizsgáztató központoknak is tenni kellene azért, hogy a hallássérültek is sikeresen vizsgázhassanak.

- A központoknak meg kellene engedniük a hallássérült embereknek, hogy a magnóhallgatás előtt kipróbálhassák magukat. Az sem lenne hátrány, ha a videón is lejátszanák nekik a hangzó szöveget, hiszen sokszor olyan kérdésre kell válaszolni, ami csak a háttérből derül ki.