szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Több mint 5 százalékkal nő a szemétszállítás díja és átlagosan 3,8 százalékkal nőnek a kéményseprő-ipari díjak január 1-jétől Budapesten. Az ivóvíz csaknem 3, míg a csatornadíj 19,5 százalékkal nő januártól a Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése értelmében. A javaslatot csak a Fidesz képviselői szavazták meg. Dárgul a víz és a csatornadíj is.

György István, a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az év elejétől 5,27 százalékkal nőjön a hulladékkezelés díja Budapesten. Előterjesztésében a főpolgármester-helyettes emlékeztetett: a közgyűlés az idei évre nem fogadott el hulladékkezelési díjemelést, azonban - mint írta - a hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem színvonalának fenntartása 2011-ben csak az inflációt kismértékben meghaladó díjemelés mellett valósítható meg.

Az előterjesztés szerint 2010-ben a 110 literes tartály egyszeri ürítése 550 forintba, a 120 literesé 600, a 240 literesé 1200, a 360 literesé 1.800, a 770 literesé 3.850, a 1.100 literesé pedig 5.500 forintba került. Januártól - a tartályok említett sorrendjében - az egyszeri ürítés 579, 632, 1.264, 1.896, 4.053 és 5.790 forintba kerül. Az előterjesztés szerint egy négytagú család esetén, családi házas övezetben a havi kiadás 126 forinttal nő.

Az előterjesztés vitájában Horváth Csaba (MSZP) frakcióvezető azt kérte, ne legyen infláció feletti emelkedés a fővárosi közszolgáltatóknál. Emlékeztetett rá: a városvezetésnek még ellenzékben számos javaslata volt a közműcégek működésének hatékonyabbá tételére, és következetességet kért ebben a tekintetben. Kérte a város vezetését, vizsgálja felül, milyen racionalizálási lehetőségek vannak a cégeknél. Tarlós István főpolgármester válaszában azt mondta, ami a közszolgáltató cégeknél van, "az az önök hagyatéka".

Somfai Ágnes (LMP) arra hívta fel a figyelmet: ha a díjemelés zöld utat kap, a menedzsmenten nem lesz nyomás, hogy csökkentse a költségeket. György István szerint azonban szükséges a díjemelés, hogy a cég működőképes legyen. Mint mondta, egy második év díjemelés nélkül "nem elviselhető nyomást jelentene" a cég vezetésére. Fontos fejlesztések szükségesek a cégnél, a lakosság érdekében - tette hozzá.

A közgyűlés a kéményseprő-ipari díjak emelését is elfogadta. Az elfogadott előterjesztés szerint 2010-ben nem emelkedtek a kéményseprés díjai, mivel a közgyűlés nem fogadta el az erre vonatkozó javaslatot, 2011-ben azonban indokolt a kéményseprő-ipari díjak emelése, súlyozottan átlagos 3,8 százalékkal. Az indoklás szerint kéményseprő-ipari szolgáltatás kézi jellegű, bérigényes tevékenység, a személyi jellegű költségek az összes költség 70 százalékát teszik ki, azonban a 16 százalékos adókulcs bevezetése a dolgozók felének nem kedvező. A Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. (Főkétüsz) bérfejlesztéssel biztosítja ennél a munkavállalói csoportnál a kereset reálértékének megőrzését. Mint az előtrejesztés szövegében olvasható, a kéményseprő-ipari szolgáltatásra fordított össze a lakosság rezsikiadásainak 0,5 százaléka, és a növekedés nem okoz az arányokban változást. A növekedés mértéke egy négytagú családnál egyedi működő és tartalékkéményre számítva 23 forint fejenként.

A fogyasztói nettó díjak a következőképpen változnak: a kiszállási díj 1.143-ról a duplájára, 2.286 forintra nő, az egyedi működő kémények díja 1.418-ról 1.492 forintra, az egyedi tartalékkéményeké 942-ről 961 forintra, a gyűjtő működő kéményeké 3.164 forintról 3.328 forintra, a gyűjtő tartalékkéményeké 2.139-ről 2.182 forintra emelkedik.

A lakossági és nem lakossági fogyasztók számára eltérő mértékben nő az ivóvíz fogyasztási díja; előbbieknek 2,7 százalékos, utóbbiaknak 6,4 százalékos emeléssel kell számolniuk.

György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztésében azt írta, a közgyűlés 2009-ben nem fogadta el a Fővárosi Vízművek 4,7 százalékos emelésről szóló javaslatát, és mindössze egyszázalékos emelést határozott meg, azzal, hogy az továbbítandó a vízbázisokon működő önkormányzatoknak.

A lakossági fogyasztók számára 2,7 százalékos, a nem lakossági fogyasztók számára 6,4 százalékos díjemelés összességében 3,5 százalékos díjemelést jelent. A lakossági ivóvíz fogyasztási díja 187,2 forintra nő januártól köbméterenként, az ipari-közületi díj pedig 194 forintra köbméterenként.

Az ivóvíz-szolgáltatás díját az ivóvízalapdíj és az ivóvízalapdíjon felüli ivóvíz-fogyasztási díj együttesen képezi. A javaslat szerint az alapdíjak a lakossági és nem lakossági fogyasztók számára egyaránt (átlagosan) 2,7 százalékkal emelkednek.

A csatornadíj magasan infláció feletti díjemelését a csepeli központi szennyvíztisztító üzemeltetése indokolja. A döntés értelmében a csatornahasználati díj januártól nettó 352,3 forintra nő köbméterenként. A 19,5 százalékos emelést az szocialista képviselők nem tartották elfogadhatónak. A városvezetés válaszul arra mutatott rá, hogy a korábbi ciklusban a díj emelésének mértékét még 30 százalékban határozták meg.

György István főpolgármester-helyettes azt közölte, a jövőben nem szeretnének jelentős emeléseket, a városvezetés célja az, hogy a díjak csak az inflációt követve növekedjenek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!