A közlemény megfogalmazza: a hungarikumok a magyar nemzeti örökség megőrzendő és egyedülálló részét képezik, Magyarország hírnevét öregbítik, és növelhetik megbecsülését szerte a világon. A hungarikum olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez tartozást, és amelyet a létrehozandó Hungarikum Nemzeti Bizottság (HNB) annak minősít. 

A cím elérésének első lépéseként a települések vehetik számba helyi értékeiket, ezeket felterjeszthetik megyei szintre. A rostán áteső termékek vagy más szellemi alkotások pedig eljuthatnak egy országos grémium elé, ahol nemzeti értéknek minősíthetik őket. A tervezet szerint a HNB által hungarikumnak vagy nemzeti kincsnek nyilvánított magyar értékek gyűjteményéből fog állni a hungarikumok nemzeti gyűjteménye. A települési, a megyei és az ágazati értéktárakat, valamint a határon túli értékeket összesítő gyűjteményt egy magyar értéktárnak nevezett adatbázisban fogják nyilvántartani. A hungarikum tanúsító védjegy bejegyzését a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezi, tartalmi és formai követelményeit a HNB állapítja meg.

A védjegy használói szerződést kötnek, amelyben a jogok és a kötelezettségek is szerepelnek. Az európai uniós vagy nemzetközi oltalom alatt álló nemzeti értékek külön elbírálás nélkül hungarikumoknak minősülnek. Nem minősíthetők hungarikummá természetes személyek, jogi személyek, vagyis cégek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok.

A jogszabálytervezet értelmében a Hungarikum Nemzeti Bizottság független szakmai testület, amelynek tudományosan megalapozott tevékenysége eredményeként jöhet létre a magyar értéktár, és ezen belül a hungarikumok nemzeti gyűjteménye. A 13 fős bizottságba két-két tagot delegálnak a vidékfejlesztési, a gazdaságpolitikai, a kulturális és oktatási, illetve az önkormányzati miniszterek, tovább egy-egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia, a szabadalmi hivatal, valamint a határon túli szervezetek.