A Financial Times (FT) című brit napilap egy múlt heti cikkében jelentette, hogy Neelie Kroes levélben érdeklődik a médiatörvényről a magyar kormánynál. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez írt levelében a holland biztos egyebek közt azt kérte, küldje el neki a jogszabály teljes szövegét, hogy pontosan el tudja dönteni, összhangban van-e az a sajtószabadságra vonatkozó uniós szabályokkal - állt az FT cikkében.

A cikk idézte a levél szövegét ismerőket, akik szerint Kroes ismertetette a sajtószabadság védelmére vonatkozó uniós garanciákat, megemlítve, hogy olyan aggodalmak jutottak el hozzá, amelyek szerint a törvényben jelen van annak kockázata, hogy ezek a jogok veszélybe kerüljenek. A levél az új médiaszabályozó hatóság függetlenségével kapcsolatos kérdéseket is felvetett. Emellett az FT írása szerint a levél kérdésesnek tartotta, hogy a törvény összhangban van-e azzal az uniós előírással, amely tiltja a tagországoknak, hogy szabályozását más tagállamok sajtószerveire is kiterjessze.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján olvasható válaszlevelében Navracsics Tibor azt írta: "Meggyőződésünk, hogy a törvény minden elemében megfelel az EU irányelveinek és az Európában szokásos szabályozásoknak, illetve egyetlen részletében sem tartalmaz olyan szabályozást, mely az unió valamely országában ne lenne ismert." 

A miniszter hozzátette: "közös meggyőződésünk, hogy a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság egyik legfontosabb európai értékünk. 1989-90-ben a Fidesz volt az a politikai erő, mely legharcosabban állt ki a szabadság mindannyiunk számára oly fontos értékei mellett a több mint negyven évig uralkodó kommunista diktatúra ellenében. Erőfeszítésünk és kitartásunk következtében Magyarország ma jogállam, ahol a média sokszínűségét, a szólásszabadságot és a politikai szabadságjogokat az európai értékek és jogszabályok mentén garantálja az alkotmány és a magyar jogrendszer. Nincs ma Magyarországon olyan politikai erő, mely elkötelezettebb lenne a fenti értékek és elvek mellett."

Két nyelven magyarázkodik a kormány

"A Magyar Köztársaság kormánya határozottan visszautasítja azon vádakat, amelyek a médiatörvény hétfői elfogadása következtében érték. A sajtóban megjelent vélemények közösek abban, hogy láthatólag a szöveg pontos ismeretének hiányában születtek meg. Nem tartalmaznak konkrét kritikát, kizárólag alaptalan, olykor egyenesen abszurd vádaskodások gyűjteményei" - olvasható a kormányszóvivő honlapján csütörtök délután megjelent hosszú, magyar és angol nyelvű közleményben, amely tételesen próbál meg válaszolni a médiatörvényt kritizáló külföldi cikkek aggályaira.

"A magyar kormány továbbra is elkötelezett a sajtószabadság mellett, és semmilyen módon nem törekszik az ellenzéki vélemények elhallgattatására" - teszi hozzá a közlemény, amely szerint a magyar médiatörvénynek nincsen egyetlen olyan eleme sem, amely ne lenne már hosszú-hosszú ideje a legtöbb európai ország jogrendjének.

"Nincsen szó a törvényben például cenzúráról, a sajtó előzetes korlátozásáról, a politikai vélemények elhallgattatásáról, vagy oly mértékű utólagos büntetésekről, amelyek ellehetetlenítik a sajtót. A híradásokkal ellentétben a médiahatóság, vagy annak elnöke nem alkothat 'tetszése szerint' rendeleteket (ellentétben például a brit Ofcommal, amelynek 'guideline'-jai kötelező normákat határoznak meg), az elnök kizárólag a különböző hírközlési díjak mértékét állapíthatja meg".

Nincs szó a vélemények ellenőrzéséről? 

Az írás szerint nincsen szó a politikai vélemények ellenőrzéséről, valamiféle, a kormány szája íze szerint értelmezett 'egyensúly' előírásáról sem. A közlemény szerint a kizárólag az elektronikus média kiegyensúlyozottságát előíró – és a magyar jogrendben 15 éve létező – szabályozás jóval megengedőbb például a brit 'impartiality' szabályánál.

"A közéleti szereplők rágalmazási szabályai, vagy a válaszadási jog a sajtóval szemben változatlan formában maradtak meg, a törvény ezeket nem is érinti. A demokratikus nyilvánosság ellehetetlenítését az elfogadott szabályok még elvileg, a létező legrosszabb szcenárió bekövetkezte esetén sem teszik lehetővé. Másfelől a hatóság valamennyi döntését felülvizsgálhatja a független bíróság, tehát a politikai befolyásolás lehetősége eleve kizárt" - teszi hozzá a szöveg.

"A sajtó – beleértve az internetes sajtót is – hatósági szabályozása nem ismeretlen Európában. Ami a magyar megoldásban újdonság, hogy a médiát a hírközléssel együtt egységes, konvergens hatóság felügyeli, ami értelemszerűen koncentrált, hatékony, olcsóbb működést tesz lehetővé. A médiahatóság független, sem a kormány, sem a parlament nem utasíthatja. A magyar kormány bízik abban, hogy a hatóság jövőbeni jogalkalmazása során mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy a testület tiszteletben tartja a sajtó és a nyilvános vita szabadságát" - teszi még hozzá a kétnyelvű közlemény, amely ezután tételesen válaszol a közelmúltban felvetődött nemzetközi kritikákra.

A kormány válaszának teljes szövegét itt olvashatja el.