Az új médiatörvény valós tartalma és a jogszabály politikailag gerjesztett visszhangja nem egy és ugyanaz, a külföldi vélemények arról tanúskodnak, hogy a megszólalók érezhetően nem ismerik a törvény valós tartalmát - közölte hétfőn a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság a Független Hírügynökség kérdésére a médiatörvénnyel kapcsolatos nemzetközi kritikák kapcsán.

Az Európai Uniónak "kétségei vannak afelől, hogy a vitatott, új magyar médiatörvény összhangban van-e az Európai Unió médiaszabadságra vonatkozó jogszabályaival, ezért az EU felkérte Budapestet, hogy szolgáljon további magyarázattal a törvényt illetően" - ezt mondta hétfőn az Európai Bizottság egyik alelnökének szóvivője Brüsszelben. Hétfőn itthon az MSZP is újra tiltakozásának adott hangot az ügyben.

A kormány szerint a külföldi kritikák megfogalmazói vélhetően nem ismerik a törvény tartalmát, és nyilatkozataikat a hazai ellenzék fűti. A média működésének - pénzügyi, hatósági - szabályozása minden demokráciában természetes és szükséges, ugyanúgy, mint a bármely más közszolgáltatás vagy kereskedelmi tevékenység szabályozása - közölte a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság hétfőn.

A kormány szerint az új médiatörvény a magyar tévénézők, médiafogyasztók érdekeinek érvényesítésére, és a közpénzekből támogatott közszolgálatiság védelmére született, amelyről a kritikusok "elfelejtenek" megemlékezni - olvasható az állásfoglalásban. Az új médiatörvény a közönségnek hatékony érdekérvényesítést, a médiaszolgáltatóknak egyértelmű szabályozást, a közmédiának a megújulás lehetőségét biztosítja a kormány szerint. Legfontosabb alapelvként deklarálja, hogy a sajtó, a vélemény és a szólás szabadsága sérthetetlen. Az új szabályozás fokozottan védi a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat és gyerekeket, például az új korhatár-besorolással vagy a reklámok hangerejének csökkentésével.

A médiatörvény a kormány szerint megfelel a vonatkozó uniós irányelvnek és a modern technika elvárásainak is. Normatív, garantált támogatást ír elő a közszolgálati médiaszolgáltatóknak, lehetőséget teremt arra, hogy az eddiginél több hazai gyártású műsor készülhessen. A kormány szerint a szabályozás a közszolgálati hírcentrum létrehozásával a magas színvonalú BBC-modellt követi. "A tájékozódáshoz való jog mindenkit megillet, ezért a jogszabály kimondja, hogy a hírcentrum hírszolgáltatása a közönség és valamennyi médiaszolgáltató számára ingyenes" - írják.

A hatóság összes eljárásában biztosított a bírósági felülvizsgálat lehetősége. A kormány szerint az új szabályozásban megfogalmazott szankciórendszer objektív, megfelel a jogállamiság és jogbiztonság elveinek, igazodik a modern médiaigazgatás sajátosságaihoz. A szankciórendszer három legfontosabb alapelve a fokozatosság, az arányosság és az egyenlő elbánás. A törvény a hangsúlyt a jogsértések megelőzésére, és az önkéntes jogkövetés ösztönzésére fekteti - derül ki az állásfoglalásból.