Heller Ágnes: a pénzek mentek valamire

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

"Magyarországon a filozófusok nagyon szegény emberek, nézzék meg a fizetéseket. A könyveikért majdhogynem semmit nem kapnak, kontrollszerkesztésért nagyon keveset, fordításért még kevesebbet. Ezeket az embereket azzal vádolni, hogy jogtalanul zsebretesznek tíz- és százmilliókat, ez egy elképesztően hazug összefüggés" – reagált a Magyar Nemzetben megjelentetett vádakra Heller Ágnes a Magyar Narancsnak adott interjúban.

A Magyar Nemzet szerint ugyanis filozófusok úgy jutottak rendszeresen tetemes kutatási pénzekhez, hogy megadott témáik semmiféle viszonyban nem voltak a pályázati kiírással, "szervezetten lecsapolták" a tudományos kutatásra szánt pénzeket. A lap szerint hat pályaművel összesen csaknem félmilliárd forinthoz jutott hozzá a Gyurcsány-kormány idején a Radnóti Sándor, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Gábor György és Geréby György alkotta filozófusi kör.

"A pénzek mentek valamire"

A pályáztatási folyamatokkal kapcsolatban Heller Ágnes a Magyar Narancsnak elmondta: "nem a páylázatokra jelentkezők dolga eldönteni, hogy a témájuk valóban összevág-e a kiírással, hanem azoknak, akik erről határoznak" - fogalmazott Heller. Szerinte a szóban forgó pénzek "mentek valamire", példának hozta fel a könyvtárbővítést, számítógépek beszerzését, a természetesen leadózott összegek maradéka pedig "fiatalembereknek, pályakezdő, munkanélküli tudósoknak adott valamiféle megélhetési és munkalehetőséget". "Ha több ember több évre kiterjedő szerény bérezését felszorozzuk, akkor jutunk el ezekhez a tízmilliós összegekhez, amikről azt sejtetik, hogy egyetlen összegben magánvagyonok gyarapítására használták" –jelentette ki.

A filozófus a Magyar Narancsnak azt mondta: olyan módon szerepel ő "a történetben", hogy programvezető volt a Gond-Cura Alapítvány Alaptalan Alap című pályázatában. "Ám ezért egyetlen fillér pénzt sem vettem fel" – cáfolta a Magyar Nemzetben megjelenteket. A filozófus azt is kifogásolja, hogy "liberális" jelzővel szerepel a cikkben, mely szerinte úgy szerepel a szövegkörnyezetben, mint egy szitokszó. "Senkit nem érdekel, hogy Nietzschéről, Lukácsról vagy Heideggerről mit gondolok vagy írok, a lényeg, hogy nem szeretem Orbán Viktort" – mondta.

"Nincs összeférhetetlenség"

Bacsó Béla esztétáról az áll a Magyar Nemzet cikkében, hogy egy olyan alapítvány kutatócsoportjának ítélt meg a bírálóbizottság elnökeként támogatást, amelyiknek maga is tagja. Heller azt mondta a Magyar Narancsnak, hogy Bacsó nem tartozott a vonatkozó kutatásban részt vevő személyek közé, "nincs összeférhetetlenség". "Vannak régi barátaim, de ez nem egy network; semmilyen hálózatom nincs, hanem az egykori Lukács-iskola egykori tagjainak van szellemi tekintélye" – jelentette ki a lapnak Heller Ágnes.

Mint arról beszámoltunk: átfogó vizsgálatot indít a gyanús filozófiai pályázatok ügyében az elszámoltatási kormánybiztos. Budai Gyula bekérte a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól (NKTH) a Heller Ágnes, Radnóti Sándor, Vajda Mihály, Weiss János és Steiger Kornél nevéhez fűződő pályázatok dokumentációját. A Magyar Hírlap szombati számában írt arról,  hogy Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, valamint jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt fordult a hatóságokhoz. A cikk szerint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) egy tanulmány elkészítéséért három év alatt 70,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a filozófiai kutatóintézetnek.

További részleteket a Magyar Narancs legfrissebb számában olvashat.