szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében évekig vezette a magyar nyelvtörténeti és dialektológiai osztályt. Elnöke volt a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak és tagja számos nyelvészeti bizottságnak. Felelős szerkesztője volt a Magyar Nyelv című folyóiratnak és szerkesztőbizottsági tagja a Pedagógiai Szemlének.

Életének 90. évében hétfőn elhunyt Benkő Loránd Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. "Személyében a magyar nyelvtudomány kiemelkedő alakja távozott az élők sorából. (…) Imponálóan gazdag és szerteágazó tudományos munkássága hat és fél évtizedet ível át. Művek hosszú sorában fogta vallatóra a magyar nyelvet. Alapvető nyelvészeti munkák szerzője, kezdeményezője és irányítója" - hangsúlyozza a Magyar Tudományos Akadémia nekrológja. Fő kutatási területei a magyar nyelvtörténet, névtan, dialektológia és a tudománytörténet voltak. 

"Tudományos közéleti szerepvállalása is példamutató volt. Tanítványok hosszú sorát nevelte tudományos gondolkodásra és az anyanyelv szeretetére, a munka tiszteletére, sokakat indított el a tudományos pályán. Elhunytával a magyar tudományosságot, az Akadémiát és az ELTE-t súlyos veszteség érte" - emeli ki az MTA közleménye. Az akadémikus temetéséről később intézkednek.

Benkő Loránd 1946-tól tanított az ELTE-n - 1953-ban az egyetem docense, 1959-től pedig tanszékvezető egyetemi tanára volt, s 1994-es nyugdíjaztatásáig vezette a nyelvtudományi tanszéket. 1967-74 között az ELTE rektorhelyettese volt. 1995-től professor emeritus. 1995-2000 között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) elnöke. 1952-től a nyelvtudomány kandidátusa, 1960-tól doktora. 1965-től az MTA levelező, 1976-tól pedig annak rendes tagja. 

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében évekig vezette a magyar nyelvtörténeti és dialektológiai osztályt. Elnöke volt a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak és tagja számos nyelvészeti bizottságnak. Felelős szerkesztője volt a Magyar Nyelv című folyóiratnak és szerkesztőbizottsági tagja a Pedagógiai Szemlének. 

Főbb művei: A Nyárádmente földrajzi nevei (1947), Magyar nyelvjárási bibliográfia (Lőrincze Lajossal, 1950), Magyar nyelvjárástörténet (1957), A magyar irodalmi írásbeliség a felvilágosodás korának első szakaszában (1960), Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei (1980), Kazinczy Ferenc és kora a magyar nyelvtudomány történetében (1982), A történeti nyelvtudomány alapjai (1988), Név és történelem (1998), Nemzet és anyanyelve (2000), Az ómagyar nyelv tanúságtétele (2002), Beszélnek a múlt nevei (2003), Nyelv és tudomány - anyanyelv és nyelvtudomány I-III. (2003), A Szovárd-kérdés. Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből (2010), Magyar nyelvtudósok a XX. században (2010).

1996-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki a magyar nyelvtudomány terén kifejtett közel fél évszázados munkásságért. 2000-ben Lőrincze Lajos-díjat, 2001-ben a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány fődíját, 2006-ban Prima-díjat kapott. 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Vakcinás csokinyuszival készül a húsvétra a maszkos mikulással világhíressé vált cukrász

Vakcinás csokinyuszival készül a húsvétra a maszkos mikulással világhíressé vált cukrász

Magyar designer mutatja meg, hogy milyennek képzeli az új Mercedes-AMG C63-t

Magyar designer mutatja meg, hogy milyennek képzeli az új Mercedes-AMG C63-t

Már lehet regisztrálni a falusi kisboltok támogatására

Már lehet regisztrálni a falusi kisboltok támogatására