Nem kevés, 200-400 milliárd forintot tüntetnek el az adóhivatal és a költségvetés elől egyes, pénznyerő-automatákat üzemeltető érdekcsoportok szoftverek és manipulációs eszközök segítségével – állította tavaly decemberben Lázár János. Gyanújával a Fidesz frakcióvezetője nem volt egyedül, korábban nagyjából ugyanezt hangoztatta Gulyás József. Az egykori liberális honatya még a parlamentben is szóvá tette a számításai szerint százmilliárdos nagyságrendű forgalmat bonyolító pénznyerő-automaták ellenőrzésének hiányosságait, és a szerencsejáték-ipar adóztatásának, bevételeinek kérdését. Gulyás azonban hiába verte a tamtamot, az akkori pénzügyminiszter, Oszkó Péter nem lépett semmit.

Nem úgy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki – bár nyilatkozata arra utalt, hogy erősen kételkedik Lázár állításában – tavaly év végén vizsgálatot indított az ügyben.

Mint azt a minisztériumtól a napokban megtudtuk, a tárca három belső ellenőrrel és négy külső szakértő bevonásával végzi a vizsgálatot. Hogy pontosan mit és hogyan vizsgálnak, nem árulták el, mindössze közölték, hogy a vizsgálat az adóhivatalt, a Szerencsejáték Felügyeletet és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal alá tartozó Mérésügyi Hatóságot érinti. „Célja annak megállapítása, hogy a nyerőgépek üzemeltetése kapcsán érte-e kár a költségvetést a tekintetben, hogy az üzemeltetők az adóalapot képező bevételt eltitkolhatták-e” – írták megkeresésünkre.

AP/Mel Evans

Az állítólagos visszaélésekre először a Szerencsejátékosok Érdekvédelmi Egyesülete hívta fel a figyelmet. A szervezet egyik alapítója, az egykor szerencsejáték-függő Abházi József társaival 2008-ban leleplezte, hogy a piacon kapható egy olyan szerkezet, mely a játékgépekre csatlakoztatva lehetővé teszi, hogy a gépekbe bedobott pénz nagy része az üzemeltetőnél maradjon. Alapesetben ugyanis a nyerőgépek számlálói úgy működnek, hogy minden százezer pörgésből a feltett pénz 80 százalékát visszaadják nyereményként. Átlagosan egy gépbe havonta 1-1,5 millió forintot dobálnak. Az egyesület információi szerint évente 600-700 milliárd forint marad így a tulajdonosok zsebében. Az adathamisító szoftver használatával a gépet üzemeltető tulajdonos a számlálókat visszapörgeti, oly módon másítja meg az adatokat, hogy a könyvelés szerint a nyereményt kiadták a játékosnak, ám az összeg valójában az üzemeltető pénztárcájában landol. Eszerint a hálózatban állítólag kettős könyvelési rendszer működik, egy elektronikusan és egy mechanikusan, s a felügyelet csak a mechanikus számlálót ellenőrzi. Így a játékos hiába várja, hogy lepörögje a gép a százezer játékot, ami körülbelül két napig tart, nem fogja kiadni az előírt 80 százaléknyi nyereményt.

Információnk szerint – bár Abházi ezt nem erősítette meg – éppen az egyesületük volt az, amelyik tavaly felkereste és meggyőzte Lázár Jánost az állítólagos visszaélésekről. Abházi szerint azonban könnyen elképzelhető, hogy rossz helyen vizsgálódik a Matolcsy-féle minisztérium, mivel a rejtély nyitját nem a különféle hivataloknál, hanem a pénznyerő automatákban elhelyezett Integrált Ellenőrző Készülékekben (IEK) kellene keresni. Az IEK – akár egy „fekete doboz” – az adatokat öt évre visszamenőleg tárolja úgy, hogy nem lehet őket letörölni. Az IEK adataiból Abházi szerint az világosan kiderülne, hogy a játékosok mennyit pénzt dobtak be a gépekbe.

A Szerencsejáték Szövetség – amely mindig is alaptalannak tartotta Abháziék állításait – honlapján azt írja, hogy a hatóságoknak bármikor lehetőségük van mind az IEK, mind a játékgépek egyéb mechanikai számlálói által rögzített adatok kiolvasására, s ezzel a lehetőséggel rendszeresen élnek is. Abházi azonban azt állítja, hogy a bedobott pénz összegére vonatkozó adatot az IEK-ből csak laborvizsgálat során lehet kiolvasni. Márpedig – több ezer játékgép esetén – ez rengeteg időt vesz igénybe, nem beszélve arról, hogy a Mérésügyi Hatóságnál is csak néhány ember ért ehhez. Azaz hét ember – legyen az külső vagy belső szakértő – kevés ahhoz, hogy a vizsgálat sikeres legyen.

Azt, hogy az IEK-et visszamenőleg vizsgálják-e a minisztérium emberei, s ha igen, milyen módon, nem tudjuk, mert a vizsgálat részleteiről – jogszabályra hivatkozva – nem adtak a hvg.hu-nak tájékoztatást.

Így egyelőre nem tudni, kinek hihetünk: a néhai játékfüggőkből alakult egyesületnek, amely valóban leleplezte a manipulálásra alkalmas eszközt (és felhívta rá a nyilvánosság figyelmét), Gulyás Józsefnek és Lázár Jánosnak, akik láthatóan az egyesület gyanúját osztják, netán az üzemeltetőknek, akik szerint sanyarú a sorsuk. Mert miközben az egyik oldalon százmilliárdos nagyságrendű eltitkolt-eltüntetett jövedelmekről beszélnek, addig a Szerencsejáték Szövetség az iparág hanyatlását hangoztatja. Szerintük – bár egészen 2008-ig folyamatosan nőtt a pénznyerőpiac játékbevétele – hosszú évek óta csökken a nyerőgépek száma az országban.