Az új alkotmány tervezete a kormánynak túlzott hatalmat ad, amivel egy következő kormányt is meg lehet majd bénítani - mondta Kis János előadásában. A készülő alkotmány ezenkívül megosztja a társadalmat, és "drasztikusan leszállítja az emberi jogok védelmi szintjét is" - tette hozzá. Mint fogalmazott, "Orbán alkotmánya nem a nemzet alkotmánya lesz, hanem Orbán alkotmánya", s ez az alkotmánytervezet a maga "jogállammal szembeni arroganciájával" a jobboldal bizonyos részeiből is ellenérzéseket vált ki.

Túry Gergely

Az előadó rámutatott: a mostani alkotmánytervezet szövege nem a ma meglévő köztársaságot véglegesíti, "hanem alapjaiban forgatja fel". Utalt arra, hogy 1989-ben a sztálini alkotmány módosításával demokratikus alkotmány jött létre, tehát amit most "le akarnak váltani", az megfelel a jogállami követelményeknek. Helytelenítette, hogy az alkotmánytervezet preambulumában az etnikai nemzet áll a nép helyett, és azt "elválaszthatatlanul összekapcsolja a vallásossággal". A szekularizáció tagadásának nevezte az Isten áldd meg a magyart! kifejezést a preambulumban, mert ezzel "tudatosan kettéosztják a népet", egyik részére hozzák, a másikra pedig rákényszerítik az alkotmányt. Mint közölte, a kormányzat azt akarja kifejezésre juttatni, hogy az alkotmánytervezet az 1949 előtti történeti alkotmány folytatása, nem ismerik el az 1949-es kommunista alkotmány jogfolytonosságát, ugyanakkor elfelejti a kormányzat, hogy a mostani alkotmány és az 1949-es szövegében csak a főváros megnevezése azonos. 

Kis János emlékeztetett arra: a tervezet preambuluma megfeledkezik arról, hogy az 1946-os nemzetgyűlés egy úgynevezett köztársasági kisalkotmányt hozott létre, ezután pedig egyebek mellett eltörölte a nemesi címeket. Az új alkotmány tervezete viszont a Szent Koronát a magyar állam megtestesítőjének tekinti, nem törődve azzal, hogy ez a nemesi alkotmány szimbóluma volt - hívta fel a figyelmet. Meglátása szerint "alapvető jogoknak vagyunk birtokosai", mert "emberek és állampolgárok vagyunk, rendelkezünk erkölcsi és politikai státusszal". A készülő alaptörvény azonban az alapvető jogok mellett alapvető kötelességeket is megemlít, amelyeknek véleménye szerint az alaptörvényben nincs helyük. 

Hangot adott annak a véleményének, hogy a gyermekek oktatását nem lenne szabad a szülők kötelességei között említeni az alkotmányban, ahogyan azt sem, hogy a nagykorú gyermekek lássák el szüleiket, ha a szülők erre már nem képesek. Ez erkölcsi kötelesség, de "nem lehet és nem szabad" az alkotmányban leszögezni - hangsúlyozta. Elmondta: a tervezet hivatkozik az Európai Chartára is, amely egyebek mellett szigorúan tiltja a szexuális beállítottság miatti hátrányos megkülönböztetést, ennek tilalma azonban a tervezetből kimaradt. Kitért arra is, hogy a második Orbán-kormány tízszer módosította az alkotmányt, nemegyszer ötletszerűen, viszont 1989. október 23., a Harmadik Köztársaság kikiáltása óta összesen csak 34 alkalommal történt ez meg. 

Kis János arról is beszélt, hogy a jelenlegi kormány saját embereivel töltötte be a kormányhatalom ellenőrzésére hivatott szervek tisztségeit, egyúttal meghosszabbította a mandátumukat. Így lett "Fidesz-barát" az Állami Számvevőszék és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetője, a legfőbb ügyész, és így veszítette el a Magyar Nemzet Bank azt a jogát, hogy a monetáris tanács tagjainak egy részét jelölhesse, s ezért írták át az alkotmánybírák jelölésének szabályait is.
 

Az új alkotmánytervezet az alkotmányossági vizsgálat indítására jogosultak körét drasztikusan korlátozza; az összes parlamenti képviselő legalább egynegyede indíthatna csak alkotmányossági vizsgálatot. Az MSZP és az LMP így csak a Jobbikkal tehetné ezt meg, erre azonban gyakorlatilag nincs lehetőség - állapította meg. Azzal sem értett egyet, hogy a köztársasági elnök a készülő alkotmány értelmében feloszlathatja az Országgyűlést, ha az március 31-ig nem határoz az aktuális év költségvetéséről.