A főpolgármester a Batthyány-örökmécsesnél rendezett keddi fővárosi ünnepségen azt hangoztatta: mindazoknak össze kell fogniuk, akik tisztelik és magukénak vallják a magyar múltat, hisznek a közösség erejében, az ország felemelkedésében, és őrizni akarják a magyar identitást. A városvezető az 1848-as forradalmat az újkori magyar történelem meghatározó eseményének, a nemzeti identitás erős pillérének nevezte, és úgy vélte: az akkori társadalmi reformok a polgári átalakulás motorjai ma is. 

Nagyítás-galériánhoz kattintson!

Stiller Ákos

A tavalyi országgyűlési és önkormányzati választásra utalva azt mondta: áprilisban és októberben a várakozás és a lelkesedés mind Budapesten, mind pedig az országban a 163 évvel ezelőttihez volt hasonlítható. Tarlós István beszédében többször párhuzamot vont a Batthyány-kormány és az Orbán-kormány helyzete között, és úgy vélte: a mai vezetés hasonló nehéz helyzetben van, mert most is csaknem a semmiből kell teremtenie. Arról beszélt, ma sokan úgy látják, hogy - ahogy 1849-ben és 1990 után is - valami megkezdődött ugyan, de befejezetlen maradt, ezért azt "be kell fejezni".

A főpolgármester bírálta a korábbi ország- és városvezetést, amiért húszezermilliárdnyi államadósságot hagytak maguk után, ám most nyilatkozataikban eltorzítják a valóságot. Tarlós István úgy fogalmazott: akik hamisan tanították az országot, akik régi kurzusokat írtak át az új idők divatja szerint, azok most nekifogtak félteni a magyar demokráciát. A városvezető szerint ma "egy erkölcsében és javaiban lepusztított ország romjain" kell megkeresniük az építéshez szükséges elemeket. 

Minden helynek megvan a maga szelleme - ezzel indokolta, hogy a főváros új vezetése szakított a korábbi hagyományokkal, és nem a Duna-parti Petőfi-szobornál (ahogy elődje, a liberális Demszky Gábor tette), hanem a Batthyány-örökmécsesnél rendezte meg ünnepségét. Aki akarja, értelmezheti ezt új idők új üzenetének is - fűzte hozzá.