A Fidesz-kormány több olyan intézkedést vezetett be, illetve vezetne majd be, amely a magánéletet, a magánszférát a korábbiakhoz képest mélyebben befolyásolhatná, illetve új területeken is érinthetné. Az egészségügy területén például szigorítaná a dohányzás szabályait, és megvonná a gyógyszertámogatást azoktól a betegektől, akik nem tartják be az orvos utasításait – például nem fogynak le. Bár az eddig nyilvánosságra hozott reformtervek között ez nem szerepel, korábban egyes hírek szerint a kormány azt is fontolóra vette, hogy különadót vessen ki az egészségtelennek tartott ételekre. 

„A kormányzatnak határozott társadalomképe van, ez az alkotmánytervezetből is látszik” – véli Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, a szuveren.hu oldal főszerkesztője. „Nem bízza a polgárokra, hogy szabadon válasszák ki, milyen életvezetést alkalmaznak. Egy jó életről szóló képet határoz meg, és puhább és keményebb jogi eszközökkel próbálja afelé terelgetni az embereket” – teszi hozzá a szakértő, aki szerint mindez azonban nem zárja ki, hogy az intézkedések mögött gazdasági megfontolások is állnak.

Stiller Ákos

A magánszférát illetően az államnak életvédelmi joga és kötelezettsége van, amely az alkotmányban is szerepel, ennek megfelelően a kormány többféle törvénnyel és intézkedéssel is befolyásolhatja az emberek életét: ilyen lehet például a biztonsági öv bekapcsolására vonatkozó szabály vagy az utakon a maximális sebesség korlátozása is – mondja Pap András László, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének (MTA JTI) tudományos főmunkatársa, az ELTE BTK docense. Szerinte a dohányzás korlátozásával kapcsolatos intézkedések is e körbe tartozhatnak, ráadásul ebben a kérdésben a dohányzók környezetének védelme is felmerül.

Az ideológiai szempontok a dohányzási korlátozások esetében nem feltétlenül játszanak fontos szerepet a szabályokat megalkotók részéről, bár a gazdasági – például a dohányzás okozta betegségek kezelési költségeinek lefaragására vonatkozó – megfontolások sem indokolhatják önmagukban e szabályokat – véli Pap András László. Szerinte ha csak ezt a szempontot vennék figyelembe a hasonló korlátozások megalkotásánál, ahogy azt egy szlovákiai tanulmány is írta nemrégiben, egy extrém gondolatmenet szerint a legjobban akkor járna jól egy állam egészségügyi kasszája, ha a dohányosok olcsóbban vásárolhatnának cigarettát, hamarabb meghalnának, és ezáltal kisebb kiadásokat jelentenének az államnak.

Hasonló lehet a gyógyszertámogatások kérdése is – véli a szakértő. „Ezek mögött az intézkedések mögött nem látom Semjén Zsoltot” – teszi hozzá a szakértő a javaslat mögötti esetleges konzervatív ideológiai befolyással kapcsolatban. Sőt, szerinte az állami paternalizmus helyett ezzel a tervvel inkább az öngondoskodást segíthetné elő a kormány.

Túry Gergely

Más lehet a helyzet viszont azokkal az önkormányzati szabályokkal, amelyek attól is függővé teszik a segélyek, támogatások kifizetését, hogy a támogatottak tisztán tartják-e az otthonukat, udvarukat. „Nem biztos, hogy alkotmányosan ez igazolható, még akkor sem, ha szólnak mellette méltányolható érvek” – mondja Pap András László. Korábban azzal kapcsolatban is viták indultak, hogy a támogatások, segélyek formáját korlátozhatja-e az önkormányzat vagy az állam azzal, hogy készpénz helyett például olyan szociális kártyákat oszt ki, amelyekkel csak bizonyos cikkek vásárolhatók. Az MTA JTI szakembere hozzáteszi, abban önmagában nem lát problémát, hogy az állam bizonyos szolgáltatások formájában nyújt egyes segélyeket.

A Fidesz-kormány ideológiai befolyása az új alkotmánytervezet magánszférát érintő szabályai között talán – az állam világnézeti (vallási) semlegességének feladása, és a gyermekek számára szüleik eltartásának előírása mellett – a családdal kapcsolatos szakaszokban észlelhető leginkább – mondja Pap András László, aki szerint itt „retrográd tendencia” érvényesül. Egyebek mellett az alaptörvény-tervezet a család intézményét férfi és nő közötti életközösségként definiálja, és kifejezetten nem tiltja ugyan az abortuszt, de azt írja, hogy „a magzat életét a fogantatástól védelem illeti meg”. Az alkotmányjogász szakértő szerint ez egybecseng ugyan az Alkotmánybíróság eddigi jogértelmezésével, de beláthatatlan, hogy alkotmányos elvként való rögzítése milyen hatással lesz a későbbi jogalkotásra és az új alkotmányt értelmező új alkotmánybíróságokra.

Tóth Gábor Attila tovább megy: szerinte a kormány társadalomképének előtérbe helyezésével, illetve a magánszférát is érintő intézkedésekkel az emberek egy csoportját degradálni lehet az életmódválasztásuk miatt, ez pedig sértheti a szabadságjogokat. „A legsúlyosabbnak azt tartom, amikor ezt beleégetik az alaptörvénybe” – teszi hozzá az alkotmányjogász.