Roosevelt tér helyett Széchenyi tér vagy Elvis Presley liget, illetve Moszkva térből Széll Kálmán tér – eddig ezek az elképzelések láttak napvilágot a budapesti közterületek átnevezésére Tarlós Istvántól. Ezek nem az utolsó ötletek, de egyelőre egy biztos csak közülük. Az április 6-ai fővárosi közgyűlésen a Roosevelt tér kerül csak terítékre – közölték a Fővárosi Önkormányzat sajtóirodájáról a hvg.hu-val.

Az interneten is megtalálható előterjesztés a közterület nevének megváltoztatását azzal indokolja, hogy a „térhez ezer szállal kötődő jeles magyar személyiségről történő elnevezést 1991 óta számtalan esetben kezdeményezték már civil szervezetek, lokálpatrióták is”. A téren található a Magyar Tudományos Akadémia épülete, amelynek létrehozására Széchenyi István 1825-ben birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel, a tér közepéhez csatlakozik a Széchenyi Lánchíd, Budapest első állandó hídja, és a tér északi végében található a „legnagyobb magyar” szobra is – érvelnek.

Az átkeresztelésekhez kapcsolódva közölték azt is a Fővárosi Önkormányzatnál, hogy csak akkor tudják megmondani, mennyi fővárosi lakost érintenek a változások, ha valamennyiről döntöttek. Emiatt arra sem tudtak még válaszolni, hogy a névcserék mennyi pénzbe kerülnek majd az embereknek, s ebből mennyit vállal át az önkormányzat. Tarlós István főpolgármester előzetes – sajtóban megjelent ígéretei szerint – a lakcímek átírását illetékmentesen végzik el az érintett kerületek okmányirodái.

Azzal azonban, hogy a lakosok megkapják az új lakcímkártyát vagy az új személyigazolványt, nem merülnek ki teendőik. Hadnagy József ügyvéd a hvg.hu-nak elmondta, a közterületek új elnevezését hivatalból átvezetik a gépjármű- vagy az ingatlan-nyilvántartásban, illetve az adóhatóságnál is. Az okmánycsere mellett a lakcím megváltozását az embereknek maguknak kell bejelenteniük a bankoknak és a biztosítótársaságoknak is. Ez pedig külön költség és idő.

Az utcák és a terek átkeresztelése cégek esetében még több plusz feladatot eredményez – jegyezte meg az ügyvéd –, hiszen cserélni kell a bélyegzőt, a fejléces nyomtatványokat, az aláírási címpéldányokat, az ezeket intéző ügyvédeket pedig meg kell fizetni. Természetesen a cím megváltozását a cégbíróságnál is be kell jelenteni, ami szintén pénzbe kerül. Amennyiben viszont a rendeletet úgy alkotják meg, ez esetleg illetékmentessé is lehet.

Változtatási igény, majd visszalépés

A rendszerváltást követően a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsöd község lakói szerették volna, ha néhány közterület, így a Szovjetunió első vezetőjéről, Leninről, az 1944-ben megalakult Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnökéről, Bajcsy-Zsilinszky Endréről, az 1940 decemberétől a Kommunisták Magyarországi Pártjának háborúellenes harcát szervező Schönherz Zoltánról és a Horthy-korszak idején élt kommunista újságíróról és aktivistáról, Rózsa Ferencről elnevezett utcákat átkeresztelik. Amikor azonban kiderült számukra, hogy az ezzel kapcsolatos okmánycserét saját pénztárcájukból kell megoldani, mert az önkormányzat nem vállalta magára a költségeket, lemondtak a módosításról, mondván, nekik mégis megfelel, s azóta sem merült fel, hogy utcájukat átnevezzék.