Eközben Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízottól a Független Hírügynökség arról érdeklődött, milyen lépéseket tett eddig a konfliktusok megelőzésére, illetve a konfliktuskezelésre annak a megállapodásnak az alapján, amely Balog Zoltán, a KIM társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kezdeményezésére április 5-én született Pintér Sándor belügyminiszter és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes között a gyöngyöspatai és hejőszalontai konfliktusok hatására.

A megállapodás ugyanis a megyei kormánymegbízottakra testálta adott esetekben a konfliktuskezelés koordinálását a rendőrség megyei vezetőinek, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság munkatársainak, az illetékes polgármesternek és a cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjének bevonásával.

Hajdú-Bihar megye kormánymegbízottja, aki a Fidesz országgyűlési képviselője is, a Független Hírügynökség érdeklődésére közölte: még a megállapodást megelőzően felvette a kapcsolatot Hajdúhadház polgármesterével, alpolgármesterével, a rendőrség megyei és városi vezetőivel, valamint Aba-Horváth Istvánnal, a Hajdú-Bihar megyei cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjével, illetve a helyi polgárőrség képviselőivel.

Az elmúlt két hétben rendszeresen konzultált velük a város közbiztonságának helyzetéről, beleértve a statisztika adatokat, a rendőri szakma véleményét és az emberek szubjektív biztonságérzetét - ezek nem mindig egyeznek. Hozzátette: egy-két extrém bűneset joggal borzolja a kedélyeket, de a rendőrség felelőssége, hogy ne maradjon felderítetlen cselekmény. A felderítési mutató pedig jó.

A kormánymegbízott elmondta: tapasztalata szerint Csáfordi Dénes polgármester igyekszik az egész település gazdája lenni, nem feszültségeket szítani, hanem békét teremteni. Hajdúhadházon nem úgy zajlanak a mindennapok, hogy cigány és nem cigány között ellentétek, problémák vannak. "Csinálni kell a konfliktusokat, ide hozni kell zsákban" - fogalmazott a kormánymegbízott, aki szerint ez nem azt jelenti, hogy a közbiztonság javítása érdekében ne kellene tenni. De leszögezte: a közbiztonság kérdése nem etnikai alapú.

"Arra kértem Aba-Horváth Istvánt, segítsen abban, hogy a hajdúhadházi cigányság ne üljön fel semmilyen provokációnak, hecckampánynak, mert ez sem a városnak, sem a cigányságnak nem érdeke. A problémákat az ott élőknek kell megoldaniuk, nem igényel import megoldást sem Győrből, sem Pécsről, sem Moszkvából, sem Helsinkiből" - fogalmazott Rácz Róbert. Leszögezte: a rendőrség mindenkit megvéd bárkitől, aki veszélyezteti a biztonságát, a biztonságérzetét.

"Aki a szép fényes ruháját megvillantja, nem fogja megoldani a hajdúhadháziak problémáit" - véli a kormánymegbízott, aki szerint polgárőrnek lenni nem önbevallás kérdésre, mert önhatalmúlag önmagát rendfenntartónak nem kiálthatja ki senki. A jó szándékot persze nem vonja kétségbe, de fontos a helyzet pontos ismerete és átlátása is. "Hűbele Balázs módjára folytat politikai párt politikai haszonszerzésért akciót a maga ügyefogyott módján, az ott élők rovására. A probléma létezik, de a megoldás nem ilyen primitív. Akinek itt dolga van, az a magyar állam és a hajdúhadházi emberek" - szögezte le Rácz Róbert.

Arra a felvetésre, hogy a helyi romák attól tartanak, a gyerekek majd nem mernek iskolába menni, úgy reagált: semmifajta atrocitás nem történt eddig. Az sem jó, ha falra festjük az ördögöt. Az lenne a kívánatos, ha a hajdúhadházi roma közösség nem ülne fel a hecckampánynak, keresztülnézne a helyzeten. Ez lenne legméltóságteljesebb és leghitelesebb válasz. "Mert ez nem róluk szól. Jó lenne, ha ezt az inget a cigányság nem venné magára" - tette hozzá végezetül Rácz Róbert.