Nem Magyarország tehet arról, ha Horvátországnak nem sikerül nyárig lezárnia az uniós csatlakozási tárgyalásokat, és az sem, hogy Románia és Bulgária nem volt képes teljesíteni a schengeni csatlakozás feltételeit; a magyar uniós elnökség alatt ugyanakkor sikerült előrelépni a gazdasági kormányzás, a közös energiapolitika és a közös agrárpolitika területén - mondta Kovács László volt külügyminiszter, egykori uniós adóügyi biztos a 168 Órának adott interjújában.
Kovács szerint az uniós elnökség szakmai programjának értékelését el kell választanunk Orbán Viktor kormányának nemzetközi megítélésétől. Míg Magyarország, véli, jól vizsgázott az elnökség prioritásainak és a közösségi céloknak az összehangolásában, a hazai politikai élet eseményei beárnyékolják a magyar elnökséget. A szocialista politikus emlékeztet arra, hogy a keleti partnerségi csúcs magyarországi megrendezése azzal az indokkal ugrott, hogy a tervezett időpontban két másik fontos nemzetközi rendezvény lesz, ám azóta kiderült, hogy ugyanazokban a napokban államfői találkozó lesz Lengyelországban.
Miután rájöttek, hogy a magyar kormányfő az udvarias jelzéseket nem veszi komolyan, keményebb lépéseket tettek - állítja Kovács, utalva arra, hogy a lengyel kormányfővel szemben Orbánt kihagyták a versenyképességi paktumtelőkészítő tanácskozássorozatból, és a Líbiával foglalkozó párizsi csúcsértekezletre sem hívták meg, ellentétben a következő soros elnök lengyel kormányfőt.
A volt külügyminiszter szerint Orbán maga provokálja a harcot azzal, hogy szembeszáll az uniós normákkal, de veszíteni fog. A miniszterelnök diktátumnak tekinti a közös szabályok betartását - vélekedik Kovács László, hozzátéve: Orbán figyelmen kívül hagyja, hogy azért is csatlakoztunk az Európai Unióhoz, mert az európai integráció értékrendje egybeesik a miénkkel.
