Az EMT elnöke amiatt szólalt meg, hogy szerdán az erdélyi Marosvécsen megrongálták Wass Albert író síremlékét. Lomnici Zoltán úgy látja, higgadt, de a korábbinál sokkal határozottabb fellépésre van szükség az anyaország részéről annak érdekében, hogy megszűnjön a határon túli magyarság nemzeti méltóságának megsértése.

Emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban több esetben is magyar történelmi emlékhelyeket, sírokat rongáltak meg. Mint elmondta: meggyalázták, majd megrongálták Esterházy János felvidéki magyar politikus kassai szobrát, később Kárpátalján felgyújtották, majd megrongálták és horogkereszttel festették le a vereckei honfoglalási emlékművet. Néhány héttel ezelőtt pedig a délvidéki Adán letakarták Damjanich János szobrát, továbbá a délvidéki magyarirtás több emlékhelyét megszentségtelenítették. Arra is rámutatott, hogy a bűncselekmények elkövetői több esetben politikusok voltak.

Lomnici Zoltán a legutóbbi marosvécsi bűncselekménynél kapcsolatban egyelőre nem kívánt állást foglalni, mert – mint mondta – a rendőrség még nem állapította meg, szoborgyalázásról vagy lopásról van-e szó.

Az EMT elnöke úgy látja, az elmúlt években a politikai realitások hangsúlyozása, a túlzott óvatosság oda vezetett, hogy nyíltan hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak a magyarokkal szemben a nyelvhasználat és az oktatás terén.

Lomnici Zoltán szerint az anyaország emberi jogi szervezeteinek erőteljesebben kellene fellépniük e jelenségekkel szemben. Utalt arra is, hogy hozzá hasonlóan határozottabb kiállást sürgetett nemrég Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is.

Esterházy János szobrának meggyalázásával kapcsolatban elmondta, hogy a Magyar Koalíció Pártja mellett csak az EMT emelte fel a szavát a történtek miatt, pedig egy olyan politikusról van szó, aki egész életét a magyarságért áldozta, és ő volt az, aki a szlovák parlamentben egyedül nem volt hajlandó megszavazni a zsidótörvényeket.

Lomnici Zoltán szerint a magyar emlékhelyek meggyalázásai bűncselekmények, nem pedig gyerekcsínyek, s a tudatos megfélemlítés szándéka állhat mögöttük. Ezért a politikai fellépés mellett "emberi jogi vonalon" is fel kellene lépni a határon túli magyarság érdekében – hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, e szervezeteknek rá kell mutatni arra, hogy egy európai uniós tagállamban nem lehet tűrni sem a szoborrongálást, sem pedig azt, hogy bárkit hátrány érjen a magyar nyelv használata miatt.