Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár pénteki budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a pályázatot az átalakuló támogatáspolitika jegyében már új elvek mentén hirdették meg, s a nagyobb szervezetek a jövőben meghatározott, világos kritériumok alapján normatív támogatást kapnak majd.

Kifejtette: azt szeretnék, ha ezek a szervezetek ne erre a programra pályázzanak és ne vonják el a forrásokat a kisebb tömörülésektől és programjaiktól. A nagyobb, nemzeti jelentőségű intézményeket és programokat jelentő szervezetek számára előre kiszámítható, hosszú távú finanszírozást szeretnének biztosítani - mondta, hozzátéve: ennek feltétele azoknak a kritériumoknak a teljesítése lesz, amelyet a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT)tagszervezetekkel közösen dolgoznak ki. Ebbe a körbe a MÁÉRT tagszervezetek ajánlhatnak majd intézményeket, tagszervezeteket.

A helyettes államtitkár felidézte, hogy április 30-án elindult a Határtalanul! tanulmányi kirándulások program, és május 4-én megjelent az oktatási-nevelési támogatásokról szóló Szülőföldön magyarul program. Utóbbi szintén új rendszerben indul - jelezte, hozzátéve: áttekintették az elmúlt 10 év tapasztalatait, és megpróbálták a mai viszonyokhoz igazítani. Ennek jegyében a kifizetéseknél áttérnek a banki rendszerre, ami nemcsak modernebb, hanem sokkal olcsóbb is lesz. Partnerszervezetül szakmai szervezeteket választottak, hogy "ne a politikai befolyás érvényesülhessen", hanem valóban szakmai szempontok.

Répás Zsuzsanna az RMDSZ politikusok kritikájára, miszerint a kormány megsértette a magyar-román kormányközi szerződést azzal, hogy az ottani magyar pedagógusszervezetnek adta át a program koordinálását azt mondta, hallotta ezeket az aggodalmakat és értetlenül fogadta őket. Mint mondta, értelmezésük szerint Magyarország a szerződést nem sérti meg, mert nem történik más, mint alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez: nagyon hosszú idő telt az oktatási-nevelési támogatások folyósításának kezdetétől, és azóta mind a két ország uniós tag lett.

Fontos volt a rendszer megújítása, hiszen az utalási költségek nagyon magasak voltak, több milliárd forintot tettek ki, és ezt a forrást sokkal jobb célokra is el lehet költeni - mondta, hozzátéve: a helyi lebonyolítók feladatköre is megváltozik, kifejezetten szakmaivá alakul, s az ő dolguk az lesz, hogy iskolákkal, tanulókkal tartsák a kapcsolatot, az igényeket felmérjék. Megjegyezte: visszatérnek a korábbi helyzethez, hiszen eredetileg is a pedagógusszövetséget kérte fel a kormány a közreműködésre.
 
A helyettes államtitkár a megújult határon túli támogatáspolitikával kapcsolatban kiemelte: az a cél, hogy egy helyre koncentrálják a forrásokat, és azt a szakmai tudást, amellyel elérhető, hogy ezek a források a megfelelő helyre kerüljenek. Átlátható és kiszámítható finanszírozási rendszert szeretnének létrehozni - hangsúlyozta.

Ulicsák Szilárd, a Bethlen Gábor alapkezelő elnök-vezérigazgatója elmondta: az 1,2 milliárdos kereten belül 200 millió forint áll rendelkezésre kis összegű határon túli pályázatokra, azaz itt 600 ezer forint a legnagyobb kérhető összegű, ez a helyi pályázatokra elegendőnek bizonyult korábban is. A központi pályázatoknál 600 ezer és 5 millió forint között lehet kérelmet beadni.  Pályázni lehet nyári programokra, hosszabb, egy éven túlhúzódó programsorozatokra, és működési költségekre. A legnagyobb súlypont az oktatás támogatása, emellett kiemelten kezelik a kulturális és egyházi programokat, valamint az ifjúsági szervezetek és programjait. A kiírás során figyelembe vették a MÁÉRT-szakbizottságok ajánlásait is - jelezte. Elmondta, a nyári, szeptember 30-ig záruló programokra június 10-ig lehet pályázni, a döntések július elején megtörténnek, innentől folyamatosak a szerződéskötések és utalások.