Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek leszögezte, a munka világának húsbavágó kérdéseit 1988 óta tárgyaló Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) érdemi érdekegyeztetés zajlott, ahol önkéntes szerveződésű és egyesületi formában működő szervezetek vettek részt. Az OÉT-ben az érintettek és nem laikusok konzultáltak a bérekről, az adókról és járulékokról, a foglalkoztatásról, tette hozzá. Az OÉT munkájában a kormány is fontos szerepet vállalt, mint az ország egyik legnagyobb munkaadója - hangsúlyozta Dávid Ferenc. 

A VOSZ főtitkára felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy az üzleti szféra béreit, foglalkoztatási helyzetét, azaz a versenyképességet érintő ügyek tárgyalásába olyan szervezetek kapcsolódnak be, amelyek mellékszereplőnek számítanak. Dávid Ferenc ide sorolta gazdasági önkormányzatként működő Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK) is, amely jövőre kötelezővé válhat, azaz az önkéntes szerveződés kritériumának nem felel meg. Megjegyezte azt is, hogy az Európában bevált tripartit rendszerben a kamarának nincs helye, s ez a megállapítás akkor is helytálló, ha Ausztriában, ahol erősen korporativ rendszer működik, a kamarák részt vesznek az érdekegyeztetési folyamatban. "Ausztria nem Magyarország, ráadásul Európa negyedik leggazdagabb országa, s ezért is nehezen vehető át az osztrák modell" - fogalmazott a VOSZ főtitkára. Jó lett volna megbeszélni az NGM-el az érdekegyeztetési folyamat átalakítását, az informális találkozók ugyanis erre nem alkalmasak - közölte Dávid Ferenc. 

A nagy szervezetek általában alacsonyabb hatékonysággal végzik tevékenységüket, mint a kisebbek - reagált Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke.  Zs. Szőke Zoltán, mint az egyik munkaadói szervezet vezetője elmondta: véleménye az, hogy az OÉT-ben  23 éven keresztül a legkülönbözőbb ügyekben folyt egyeztetés, amelyet általában hatékonynak ítélt a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány szempontjából is. Az Áfeosz elnöke úgy ítélte meg, hogy az OÉT működtetésével elkerülhetők volnának az olyan konfliktusok, amelyek miatt a munkavállalók az utcára vonulnak és tiltakoznak, esetleg sztrájkolnak, példaként említette a rendvédelmi dolgozók tiltakozását. 

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a munkaadók lojális partnerei az új kormánynak is, és többször folytattak egyeztetést már számos kérdésben és ezelől a továbbiakban sem térnek ki. Zs. Szőke Zoltán reményét fejezte ki, hogy a kormány az érdekegyeztetés rendszerének átalakítását megfelelő indokokkal támasztja majd alá.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke elmondta, hogy a szövetség testületi álláspontját a konkrét kormányzati javaslat kézhezvétele után alakítják majd ki. Személyes véleményében Szűcs György rámutatott arra, hogy Európában is vannak különböző fórumok, de mindenütt a legfontosabbak közé tartozik a munkavállalókat és munkaadókat tömörítő tripartit rendszer. Az IPOSZ elnöke szerint nem lehet a három szervezet egyesítésével létrejövő egy rendszerben megvalósítani az európai norma szerint működő, hatékony társadalmi párbeszédet és a szociális dialógust. 

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta, a kamara régóta szorgalmazta a hazai érdekegyeztetés átalakítását, úgy, hogy az vegye figyelembe az európai gyakorlatot, hagyományokat is. (Az MKIK nem tagja az OÉT-nek, ugyanakkor Parragh László, soros elnökként vezeti a Gazdasági és Szociális Tanácsot, és az MKIK tagja a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumnak). A jelenlegi érdekegyeztetési mechanizmus nem követi a nyugat-európai gyakorlatot, Európában általában gazdasági és szociális, illetve gazdasági és társadalmi tanácsok működnek egyeztetési szándékkal, konzultatív jelleggel, véleményezési jogkörre - hangsúlyozta Parragh László. 

Az MKIK elnöke kifejtette: Magyarország az egyetlen tagország az Európai Unióban, ahol az érdekegyeztetés mechanizmusában a szereplők közjogi jogosítványokkal rendelkeznek, például ha megállapodnak a minimálbérben, az kötelező érvényű. A jelenlegi érdekegyeztetési folyamatban lévő szereplők egy része a régi struktúra fenntartásában érdekelt. Az európai gyakorlatnak megfelelő új érdekegyeztetési rendszer  eredményesebben, hatékonyabban működhet majd - tette hozzá Parragh László.