A törvényjavaslat bevezeti a kiemelt jelentőségű bűncselekmények fogalmát; amelyeknek az esetében – a tervezet szerint – 72 óráról 120 órára emelkedik az őrizetbe vétel ideje. A javaslatban az áll, hogy az őrizetbe vett személy az első 48 órában nem találkozhat a védőjével, ugyanakkor az első 72 órában ki kell hallgatni. Amennyiben a kihallgatásra az első 48 órában kerül sor, az őrizetbe vett ügyvédje nem lehet jelen a kihallgatáson.

Ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, kiemelt jelentőségű ügynek számít majd egyebek mellett a közélet tisztasága elleni bűncselekmény, a hivatali visszaélés, az adócsalás, a pénzmosás, a csődbűncselekmény, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése. A kiemelt ügyek esetében az ügyész dönthetné el, hogy melyik bíróságon emel vádat.

Balsai István, a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke a tervezetet a büntetőeljárások gyorsításával indokolta. Megkerestük az ügyben az alkotmánybírói posztra készülő Balsait, aki lapunkat Cser-Palkovics Andráshoz, „a törvény gazdájához” irányította. Ez azért sajátos, mert a törvényjavaslatot Balsai István jegyzi (pdf), csakúgy, mint a Kövér László házelnöknek írt kísérő levelet.

Szerdai sajtótájékoztatóján Cser-Palkovics András bizottsági alelnök, a törvényjavaslat benyújtója közölte: készek a kompromisszumra a 48 órás időszak rövidítését illetően, ám a védőtől való elzárást szükségesnek tartják, „ha nincsenek ilyen korlátozó szabályok, az első pillanattól az eljárás lassítása lesz a cél”.

Csak befolyásolásra jó

Bárándy Gergely MSZP-s képviselő szerint a rendelkezés mind a hatályban lévő alkotmánnyal, mind az új, január elsején hatályba lépő alaptörvénnyel ellentétes, utóbbi szerint ugyanis „a büntető eljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez”. A szocialista politikus úgy fogalmazott: az ilyen eljárások nem a demokráciákban, hanem a diktatúrákban megszokottak.

A szocialisták szerint a javaslat koncepciós eljárások alapjait rakja le. Az MSZP kritikájára reagálva Balsai István annyit mondott: „adjanak be módosító indítványt”.

Pelle Andrea ügyvéd, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője a hvg.hu-nak elmondta: 1990 és 1995 között létezett a 120 órás őrizet lehetősége, ám az a Magyarország által 1992-ben ratifikált Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétes volt, így 1995. február 15. óta ismét legfeljebb három napos lehet az őrizet ideje. Hozzátette: az ötnapos őrizet – de még a négynapos is – ellentétes az emberi jogi bíróság gyakorlatával is.

„A védővel való kapcsolattartás korlátozása ellentétes a magyar büntetőeljárásról szóló törvénnyel, a hatályban lévő alkotmánnyal, és a jövőre hatályba lépő alaptörvénnyel is” – mondta Pelle Andrea. Megjegyezte: „minderről egy leendő alkotmánybíró beszélt, a jelölése nyilvánosságra hozatalának napján”.

A TASZ ügyvivője szerint a törvényjavaslatban foglaltak – Balsai állításával ellentétben – nem gyorsítják meg az ügymenetet, legfeljebb „a nyomozóhatóság befolyásolási szándékát könnyíti meg”.

Védd magad!

Cser-Palkovics András szerint a javaslat nem alkotmánysértő, mert a jelenlegi alkotmány és az új alaptörvény is csak azt rögzíti, hogy az eljárás alá vont személyt minden eljárási szakaszban megilleti a védelemhez való jog, azt viszont nem, hogy az eljárási szakaszok alatt minden cselekménynél kötelező a védői jelenlét. Az alkotmányügyi bizottság alelnöke az MTI tudósítása szerint úgy fogalmazott: „a védelemhez való jog nem azonos a védővel való érintkezéssel”.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint is sérti a törvényjavaslat az Emberi Jogok Európai Egyezményét és készülőben lévő uniós irányelveket is. A bizottság – amely a tervezet elemeit abszurdnak nevezte – kifogásolta azt is, hogy a javaslatot semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg.

A törvényjavaslat szerint „a nyomozási bíró eljárásában köteles figyelemmel lenni a nyomozó hatóság és az ügyész speciális, kizárólag a nyomozás során érvényesíthető nyomozástaktikai szempontjaira, így különösen arra, hogy a gyanúsított és a védő a nyomozás adatait, tényeit és bizonyítékait csak a nyomozásra irányadó szabályok alapján ismerhetik meg”.

Amint azt a Helsinki Bizottság megjegyzi: az uniós büntetőeljárási irányelvtervezet szerint „amennyiben egy terhelt személyi szabadságát az eljárás bármelyik szakaszában elvonják, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a terhelt vagy védője megismerhesse azokat az ügyiratokat, amelyek a fogva tartás megalapozottsága szempontjából relevánsak”.

Ha nem kívánják megsérteni...

A bizottság szerint a törvényjavaslat az Emberi Jogok Európai Egyezményének az úgynevezett fegyveregyenlőség elvét is sérti. (A fegyveregyenlőség a büntetőjogban a vádnak és a védelemnek a jogegyenlőségét jelenti.) „A fegyveregyenlőség elve nem biztosított akkor, ha a védő nem férhet hozzá azon nyomozati iratokhoz, amelyek ismerete alapvetően fontos ahhoz, hogy az ügyfele fogva tartásának jogszerűségét cáfolni tudja” – idézi az egyezményt a Magyar Helsinki Bizottság.

A bizottság állásfoglalásában (pdf) az áll, hogy a védő elzárása a kiemelt jelentőségű ügyben érintett terhelttől egyértelműen ellentétes a most előkészítés alatt álló büntetőeljárási irányelvvel, amelynek értelmében „a tagállamoknak garantálniuk kell a terhelt haladéktalan hozzáférését egy ügyvédhez” a személyi szabadság megvonásától, illetve a kihallgatás kezdetétől. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint is megilleti az őrizetbe vett személyt az ügyvédi segítség a kihallgatás kezdetétől.

A bizottság álláspontja szerint ugyancsak ellentétes az egyezménnyel az őrizet 120 órás hossza; példaképpen egy brit esetet említ, amikor a strasbourgi bíróság egyezményellenesnek minősítette egy terroristagyanúval letartóztatott ember 102 órán át tartó, bírói döntés nélküli fogva tartását.

A Helsinki Bizottság felhívta az országgyűlési képviselők figyelmét, hogy ha „nem kívánják hazánk nemzetközi kötelezettségeit megsérteni, nem szavazzák meg ebben a formában a tárgyalt törvényjavaslatot”.