Az EP-képviselők előtt Orbán Viktor miniszterelnök tart beszámolót, majd az egyes frakciók vezérszónokai kapnak szót. Ezt követően további képviselők is kifejtik véleményüket, majd Orbán Viktor válaszol az elhangzott felvetésekre. A június 30-án befejeződött magyar elnökség alatt - a magyar kormány értékelése szerint - sikerült megerősíteni az Európai Uniót. A leglátványosabb eredmény, hogy a magyar félév utolsó napján eredményesen lezárták a 2005-ben megkezdett EU-csatlakozási tárgyalásokat, és Horvátország - a csatlakozási szerződés ez év második felében várható aláírása, majd a szükséges ratifikációs eljárás után - a tervezett menetrend szerint két év múlva az unió 28. tagjává válik. Magyarországnak a horvát csatlakozás "sínre tétele" azért is nagy siker - mondják uniós tisztségviselők -, mert azt jelzi, hogy a gyakran hangoztatott "bővítési fáradtság" ellenére a folyamat továbbmegy, és a csatlakozási kritériumok teljesítése esetén a Nyugat-Balkán többi országa előtt is kinyílik majd az EU ajtaja.

A magyar elnökség tevékenysége - különösen az Európai Parlamentben - meglehetősen erős "ellenszélben" indult januárban, számos bírálat érte ugyanis a magyar médiatörvényt. Az Európai Bizottság észrevételei alapján Magyarország a törvényt módosította. Az EP baloldali, liberális és zöldpárti képviselői ennek ellenére a törvényt elmarasztaló állásfoglalást szavaztak meg. Most az új magyar alkotmánnyal kapcsolatban szövegeztek meg az EP-ben - részben a Velencei Bizottság aggályait tükröző - állásfoglalás-tervezetet, amelyről a tervek szerint kedden délben, a magyar elnökségi félévet értékelő vita után fognak szavazni.

MTI/EPA/Olivier Hoslet