Idén közel harminc munkatárástól vált meg a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (VM) tartozó OKTVF. A folyamat február 1-jén kezdődött, amikor felmentették a főfelügyelőség első emberét, Csepregi Istvánt. Ez az elbocsátás azért volt különös, mert a Pro Natura-díjas Csepregi a kormányváltás után, tavaly szeptember 2-án került a szervezet élére. A váltást azzal indokolta a tárca, hogy a volt vezető szakértelmére más területen lesz szükség. Az viszont nem mondták meg, hogy konkrétan hol. Csepregi, úgy tudjuk, azóta sem kapott állást a minisztérium intézményeinek valamelyikénél.

Csepregi felmentésével egy időben kellett távoznia az Illés Zoltán vezette környezetvédelmi államtitkárságához tartozó Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőjének is, akit szintén indoklás nélkül menesztettek. Bozó Lászlót február elején az a Dunkel Zoltán váltotta, akinek a felelősségét az öt halálos áldozatot követelő 2006. augusztus 20-ai események utáni vizsgálatok is felvetették.

A két főnök után több beosztottnak is távoznia kellett. A tavaszi „kirúgások” – úgy tudjuk – május után az elmúlt napokban folytatódtak, és immár a százfős főfelügyelőség harminc munkatársát érintették. A hvg.hu-nak több elbocsátott azt mondta, a munkáltatójuk rendszerint bizalomvesztésre hivatkozva mentette fel őket munkakörükből. Szerintük az elbocsátások alapjául szolgáló hivatkozások álindoklások, szakmailag nincsenek alátámasztva.

Lapátra került beosztottak

Szerintük az felmondásokat igen furcsán intézik a minisztérium háttérintézményeiben: a főigazgató ügyvéd segítségével közli az érintettel, hogy távoznia kell, majd nemsokára zárolják a számítógépét, hogy a továbbiakban semmilyen adathoz ne férjen hozzá. „Az új kolléga, aki jellemzően pályakezdő, sok esetben pedig már másnap elfoglalja az elküldött ember helyét” – mondta az egyik neve elhallgatását kérő volt munkatárs. Többek szerint ilyen körülmények között nem véletlen, hogy az ügyintézések határideje nem tartható, s ezt az ombudsman is szóvá tette. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy vizsgálat során azt állapította meg, hogy a főfelügyelőség munkatársai nem tartották be a törvényben előírt határidőket. Ezzel pedig sérült a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jog.

Jól megindokolt elbocsátások

A főfelügyelőségen egyébként szigorú munkarend van. A hvg.hu-nak az elbocsátottak közül többen is megerősítették: csak külön engedéllyel lehet kifelé telefonálni, de az ügyintézőket kivülről sem lehet közvetlenül elérni. Az ügyfelet megkérik, hogy kérdését, kérését küldje be e-mailen vagy faxon, és utána osztják szét a témákat az ügyintézők között.

A társhatóságokkal való kapcsolattartás csak titkársági telefonról történhet, a kijáratnál pedig mindenki táskáját átvizsgálják. Emellett az ügyintézők anyagainak a nyomtatása is központilag történik – egy nap három időpontban –, s aláírással lehet átvenni a dokumentumokat. Bármilyen papírt, legyen az munka- vagy magánjellegű, csak külön engedéllyel lehet kivinni a főfelügyelőség épületéből.

"Erkölcsi alapállást képviselő szervezet"

Minisztériumi forrásaink azt állították, az elbocsátások oka az, hogy átszervezések zajlanak, illetve hogy ezzel egyidejűleg megszorítások vannak érvényben. A tárca válasza azonban ezen indokok egyikét sem említi. A Vidékfejlesztési Minisztérium a hvg.hu-val azt közölte, a környezetvédelmi főfelügyelőségtől idén február óta húsz embert mentettek fel, öten nyugdíjba vonultak, egy ember felmondott, ketten pedig áthelyezésüket kérték. A felmentett dolgozók között akadnak olyanok is, akik ellen rendőrségi eljárás folyik – tette hozzá Tóth Eszter, a minisztérium sajtófőnöke.

A sajtófőnök szerint részben azoktól a munkatársaktól váltak meg, akik nyugdíj mellett dolgoztak, illetve „azoktól, akik nem akartak megfelelni az új elvárásoknak”. A minisztérium szerint ez a szakszerű ügyintézést, gyorsaságot és korrupciómentességet jelenti. Tóth Eszter hangsúlyozta, hogy „új mentalitást, erkölcsi alapállást képviselő szervezet felállítására volt szükség ahhoz, hogy a hivatal a társadalom elvárásainak megfeleljen”. Ezért „rendet kellett tenni”, amit az előző vezetők „elmulasztottak, sőt élvezték a káosz minden előnyét”. A tárca tájékoztatásában az is szerepel, hogy a felmentéssel elküldötteknél kétszáz el nem intézett ügyiratot találtak. „Az ügyintézését nehezítette az is, hogy indokolatlanul sokáig nem működött az elektronikus iktató és levelezési rendszer.” Ennek okait vizsgálják.

A személycserék lebonyolítása után a tárca arra számít, hogy a hátralékok feldolgozása őszre befejeződik. Ugyanis „a nyugdíjba vonult vezetők helyébe a főfelügyelőségnél dolgozó fiatal munkatársak lépnek, akik az elmúlt időszakban szakmailag már bizonyítottak”. Ezt akarja alátámasztani a tárca azzal is, hogy a szervezet szerinte a személyi változások hatására „morálisan megszilárdult, a belépett, új, fiatal munkatársak kellő hozzáállással és szakértelemmel látják el munkakörüket. Ezeket a változásokat a korábbi vezetőknek is végre kellett volna hajtaniuk”.