Az Országgyűlés 2011. június 27-én választotta alkotmánybírává Balsai István fideszes országgyűlési képviselőt, az Antall-kormány igazságügy-miniszterét, Pokol Béla egyetemi tanárt, Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt. 

Az Országgyűlés korábbi döntése értelmében szeptember 1-jétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Ab-nek, ahogyan azt a 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény kimondja. A parlament azért választott öt alkotmánybírót, mert egy poszt betöltetlen volt. Az új alkotmánybírók mandátuma - az eddigi kilenc helyett - tizenkét évre szól. 

Bánkuti András

Az Ab létszámbővítését kormánypárti politikusok korábban azzal indokoltak, hogy így a testület ledolgozhatja az évek alatt felhalmozott ügyhátralékát, és minél rövidebb időn belül elbírálhatja azoknak az indítványait, akik az új alaptörvény alapján már nem kérhetnek normakontrollt az Ab-től. 

"Ez teszi lehetővé, hogy az alaptörvény alapján kibővített hatáskörű - az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárások miatt várhatóan növekedő ügyteherrel rendelkező - testület megfelelő, ésszerű határidőben hozza meg döntéseit" - írták korábban a fideszes előterjesztők. 

Mint arról kedden beszámoltunk: nem született döntés a nyugdíjkasszák ügyéről az Alkotmánybíróságon. Bár a testület kedden már a harmadik alkalommal tárgyalt a kész határozattervezetről, a bírák nem szavaztak a javaslatról – melynek megvitatása a júniusban megválasztott öt új bíró szeptember 1-i csatlakozásával tovább húzodhat.