Az aluljárókba már nem mehetnek, néhány erdőben azonban ott vannak még a hajléktalanok, akiknek most három ellátó ház épül Budapesten. Morva Emília, a Máltai Szeretetszolgálat munkatársának tudomása szerint két ingatlan lesz Pesten és egy Budán.

Az épületek már állnak, de még át kell őket alakítani, hogy a hajléktalanokat ellátó intézményként működhessenek. Morva Emília hozzátette – a főváros vonatkozó határozati javaslata szerint – összesen háromszázötven férőhelyes három épület nem biztos, hogy a legjobb megoldást nyújtja a közterületen élő hajléktalan emberek problémáinak a megoldására.

A tervezett intézmények várhatóan nagy létszámúak lesznek – a javaslat szerint fűtött utcák, illetve éjjeli menedékhelyek –, amelyek a krízishelyzet orvoslására esetleg alkalmasak, de a mély szociális munka terepéül valószínűleg nem szolgálhatnak majd – mondta a szeretetszolgálat munkatársa a Kossuth Rádiónak.

Balogh Gyula, A Város Mindenkié csoport aktivistája szerint ezeket a helyeket akkor lehet feltölteni, ha egy ember, egy pár vagy egy család önálló helyiségben húzhatja meg magát és nem több tucat hajléktalant tesznek egy légtérbe. „Ha az alsógatyám le akarom venni, azt legfeljebb a feleségem lássa. A másik az, hogy nekik is kell főzési, fürdési, mosási lehetőség. Ezek az emberek valamikor lakásban kezdték az életüket, és ezt szeretnék visszakapni” – illusztrálta a külön helyiségek szükségességét Balogh Gyula.

Az aktivista szerint egy újabb fűtött utcának nevezett intézmény – amelyhez hasonló zsúfolt menedék a VIII. kerületben már régebb óta működik – nem megoldás. Különösen azoknak nem lesz vonzó egy minden intimitást nélkülöző intézmény, akik nehéz munkával felépítettek maguknak egy akár két helyiséges kalyibát – mondta Balogh Gyula. Az összetákolt házukat ezek az emberek jobbnak érzik, mint egy tömegszállást, és nemcsak rájuk igaz, hanem más közterületen élőkre is, hogy elkerülik a menedékhelyeket. Morva Emília szerint a hajléktalanoknak nincsenek extra igényeik, bár sok átlagember talán túlzásnak érzi, amiről Balogh Gyula is beszélt.

A fővárosi közgyűlés által a témában elfogadott koncepció, a Közterület helyett emberibb körülmények címet viseli. A munkaanyag szerint a hajléktalanság kezelése terén az utcán élők helyzetének javítása prioritást élvez. A koncepció lényege, hogy a jelenleg intézményben élő hajléktalanok olyan lehetőségekhez juthassanak, amelyek segítségével kikerülnek az intézményes ellátásból és a helyükre közterületen tengődő embereket lehessen behívni – mondta Morvai Emília.

A hajléktalanokkal való foglalkozás kapcsán az egyik legfontosabb mondat, hogy „kell egy társ!”. Ez a személy gyakran a hajléktalan ember párja, gyakran azonban a szociális munkása, akinek a segítségével megtalálhatja a számára sem jó és nem általa választott létből kisegítő kapaszkodókat. Ez azonban nagyon idő- és munkaigényes, ezért nagyon drága ellátási forma – tette hozzá Morva Emília. A szakember hozzátette, nincsen semmi baj az év végére várható plusz menedékhelyekkel, csak tisztában kell lenni vele, hogy ezek nem nyújtanak gyors megoldást a hajléktalanproblémára. „Generálisan, masszában nem lehet ezt a problémát kezelni, hanem csak személyre lebontva” – tette hozzá a Máltai Szeretetszolgálat munkatársa.

Balogh Gyula szerint olcsóbb lett volna, ha a főváros az újabb háromszázötven fős menedék helyett lakhatási támogatást adott volna ugyanennyi, átmeneti szállókon élő hajléktalannak, akiknek így felszabadult volna a férőhelye.

Becslések szerint harminc-harmincötezer hajléktalan élhet Magyarországon, ennek harmada Budapesten, bár ezen a szakemberek gyakran vitatkoznak. Morva Emília elmondta, a Máltai Szeretetszolgálat számításai szerint a civil, egyházi és önkormányzati intézményes szálláshelyeken összesen hatezer férőhely van a fővárosban, ezen kívül van még háromezer-kétszáz nappali melegedős hely, közterületen pedig nagyjából kétezer-ötszáz ember él a fővárosban.