A Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékét vezető professzor pénteki közleményében azt írja: a kérdőíven az a fordulat, hogy „Mely vallási közösséghez, felekezethez tartozónak érzi magát?” nem népszámlálási, hanem valláskutatási kérdés.

A népszámlálás célja a lakosság alapadatainak rögzítése, vallási tekintetben az egyházak tagságára vonatkozó teljes mintavételre alapozott adatok gyűjtése. A vallási közösséghez tartozás érzése és a formális odatartozás között jelentős különbség van. Ez a különbség nagyobb a hagyományos nagy egyházak esetében, és kisebb a kisebb és újabb vallási közösségek esetében – hívja fel a figyelmet.

A 2001-es kérdőívben – amely a válaszadó vallását, hitfelekezetét tudakolta – a népszámlálás magyarországi hagyományainak megfelelően tették fel a kérdést. A 2011-es kérdőív eltérő megfogalmazása nem teszi lehetővé az adatok összehasonlítását.

Az idei kérdőív a 2001-eshez képest kiegészül az "ateista" válaszlehetőséggel, amely filozófiai és hitvallási kérdés, egyáltalán nem illik a vallási intézményhez való tartozás kérdéskörének logikájába – tette hozzá.

Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a nagy szakmai tekintélyű Központi Statisztikai Hivatal egy ilyen rendkívül lényeges adatgyűjtés alkalmával, mint ami a tízesztendőnként megismételt népszámlálás, a vallási hovatartozásra vonatkozóan ilyen következetlen és hibás kérdést tesz fel – mondta Máté-Tóth András.

A népszámlálás vallási adatainak használhatósága és megbízhatósága érdekében a kérdőív azonnali módosításra szorul, vagy a kérdezőbiztosok felkészítésénél kell figyelembe venni a felvetett problémákat – közölte az egyetemi tanár.

A professzor szerint a kérdőíven a „Mely egyháznak, felekezetnek (vagy más vallási közösségnek) tagja?” kérdésnek kellene szerepelnie. Erre az egyház megnevezésével válaszolhatnak az emberek, vagy úgy, hogy egyik egyháznak, felekezetnek sem tagjai. Harmadik lehetőségként megtagadhatnák a válaszadást.

Az MTI megkeresésére a Központi Statisztikai Hivatal későbbre ígért reagálást.