A NAV tájékoztatása szerint azok, akik ingatlantulajdonuk megmentése érdekében fordultak hirdetés vagy ismerős útján az uzsorásokhoz, a kért összeget jellemzően rövid, 2-3 hónapos futamidőre, magas kamatra kapták meg úgy, hogy a közjegyző által is hitelesített szerződésben a már kamatokkal terhelt hitelösszeget tüntették fel, és ennek erejéig az adósok ingatlanjaira jelzálogjogot jegyeztettek be. Az adósok az uzsorakölcsön törlesztéséhez, tartva az erőszakos behajtástól, újabb hitel felvételére kényszerültek és így egyre jobban eladósodtak. 

A közlemény szerint az adóhatóság a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jelzése, illetve közérdekű bejelentések alapján végzett ellenőrzésekor egy új jelenségre is felfigyelt: előfordult olyan eset, hogy egy hitelközvetítéssel foglalkozó társaság tulajdonosa a cégéhez forduló ügyfeleket a banki kölcsön elbírálásáig, illetve folyósításáig 12-20 százalékos kamatra adott magánhitellel "segítette ki". 

A magánkölcsönhöz kapcsolódóan a kamatkikötés mellett szerződési díjat és folyósítási jutalékot is felszámított, amelyek pluszbevételekhez juttatták, amellett, hogy ezt a jutalékot a pénzintézetek is megfizették a hitelközvetítőnek. 

A NAV utalt arra: az ilyen jellegű vizsgálatokat nehezíti, hogy a kölcsönt igénybe vevő adósok többnyire megfélemlített emberek, akik nem minden esetben mernek nyilatkozatot tenni. Azt is megállapították, hogy a kölcsönt nyújtó magánszemélyek nem szerepeltettek a bevallásukban akkora jövedelmet, amely fedezetet nyújtott volna a kihelyezett hitelekre, továbbá a kölcsönnyújtásból származó jövedelmüket nem vallották be és adót sem fizettek az után, így esetenként több tízmillióval károsították meg az állami költségvetést. 

A közlemény szerint a most indult eljárások között akad olyan, amelyben több mint húsz károsult érintett, fejenként 72 ezer forinttól csaknem 9 millió forintig terjedő uzsorakölcsönnel.