A parlament a héten egy hónapon belül immáron harmadszorra tart ötnapos ülést. A képviselők ennek első felvonásában szavazhatnak a "hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról" szóló kormányzati előterjesztésről, amely a Nemzeti Eszközkezelő működési feltételeit határozza meg. A kabinet még szeptember végén jelentette be, hogy otthonvédelmi intézkedéseinek részeként létrehozza a Nemzeti Eszközkezelőt, az új intézmény lehetőségeit azonban az Országgyűlésnek kell tisztáznia.

A képviselők így törvényben írhatják elő, hogy az eszközkezelőt azok a szociális szempontból legrászorultabb adósok vehetik igénybe, akik lakhatása veszélybe került, vagyis akik ingatlanjára a bank végrehajtást kezdeményezett. Megszabhatják továbbá, hogy az állam első lépésben a jelzáloggal terhelt ingatlan hitelszerződésben megállapított forgalmi értékének 35-55 százalékát fizeti ki a hitelező pénzügyi intézménynek, cserében a banknak véglegesen el kell engednie az adóssal szemben fennálló valamennyi követelését. Az adós ezzel a lépéssel korábbi ingatlana bérlőjévé válik, tulajdonjogát ugyanakkor a későbbiekben még visszaszerezheti.

Az eszközkezelő egy kormánypárti módosító javaslat nyomán az eredetileg tervezettnél korábban, már a jövő év első napjától megkezdheti működését, egy másik változtatás értelmében pedig az eszközkezelőnek nem ajánlhat fel ingatlant megvételre az, akinek a nevén másik ingatlan is van, és nem teheti ezt majd meg az sem, aki haszonélvezeti jogot élvez.

A Ház hétfői határozathozatalai során új civiltörvényt is hozhat. A szavazásra váró előterjesztés felállítaná a Nemzeti Együttműködés Alapját, amely új pályázati rendszeren keresztül biztosítana támogatást a civil szervezeteknek. Új szervezeti formaként pedig létrehozná a civil társaságot, amelyet az állampolgárok vagyoni hozzájárulás nélkül is megalakíthatnának nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására, illetve közösségi célú tevékenységük összehangolására.

A parlamentnek a kormány egészségügyi salátatörvényéről is döntenie kell. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a jogszabály-módosításokkal egyebek mellett azt kezdeményezi, hogy térségi rendszer váltsa fel a jelenlegi egészségügyi régiókat, a gyógyszerek támogatásánál pedig vegyék figyelembe azt is, a betegek mennyiben tartják be orvosaik táplálkozási és az életviteli javaslatait.

A fentiek mellett voksolás várható a sporttörvény módosításáról, amely a Magyar Olimpiai Bizottság felügyelete alá helyezné a sporttámogatásokat, illetve elfogadhatnak még a szellemi tulajdonra és a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó változtatásokat is. A határozathozatalokat követően négy javaslat részletes vitájára kerül sor, így folytatódik például a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseit tartalmazó előterjesztés tárgyalása is.