Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága szerdán fogadott el módosító indítványt, amely szerint már a közeljövőben összevonhatják az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jöhet létre. Mint a hvg.hu tegnap megírta, a fideszes kétharmad célja ezzel nem más, mint a kormányzati gazdaságpolitikát bíráló jegybankelnök, Simor András alelnökké lefokozása és hatásköreinek elvétele. Az elképzelés szerint az új jegybankba integrálódna a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is, az így született új szervezet vezetőjét Schmitt Pál nevezhetné ki. Az Európai Központi Bank visszakézből meszelné el az eljárást - állapította meg cikkünk.

A dologban az a furcsa, írtuk, hogy a Miniszterelnökséget vezető Varga Mihály államtitkár az alkotmányügyi bizottság javaslatát megelőző napon nyilatkozta az Origónak, hogy „kompromisszumra kell jutni a Magyar Nemzeti Bankkal is, mert a monetáris politika nem szakadhat el tartósan a fiskális politikától”, és hogy „olyan kompromisszumra kell törekedni, ami a monetáris politikát is érdekeltté teszi abban, hogy segítse a kormány növekedési terveit”.

Ehhez képest csütörtökön reggel a Mokkában már éppen Varga érvelt az összevonás mellett, mint mondta, az "nem ördögtől való". "Magyarországon is el kell gondolkozni, hogy ha az elmúlt években nem sikerült az állam eladósodását fékezni és a devizahitelek arányát csökkenteni, akkor vajon jól működött-e ez a rendszer" - mondta Varga. "Úgy tűnik, hogy nem egészen" - mondta az államtitkár.

Varga Mihály

Bánkuti András

A bizottság módosító javaslata szerint - amelyet a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz nyújtott be a bizottság - az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény, pontosabban az új jegybanktörvény vagy a PSZÁF-törvény rendelkezhetne. Az előbbit kedden terjesztette be a kormány az Országgyűlésnek, és már január 1-jén hatályba is lépne.

Varga Mihály a műsorban elmondta, a szerdai soproni kormányülés egyik legfontosabb napirendi pontja a költségvetés áttervezése volt. Mind a bevételi, mind a kiadási oldalon terveznek lépéseket, 100-150 milliárd forintos átcsoportosításra van szükség ahhoz, hogy a 1,5 helyett 0,5 százalékos növekedéssel tervezett költségvetés "életképes maradjon" és a 2,5 százalékra tervezett hiány ne változzon - mondta Varga Mihály.

A tartalékokhoz alapvetően nem terveznek hozzányúlni, továbbra is a közel 300 milliárd forintos tartalékkal számolnak. Hozzáfűzte ugyanakkor: szükség lehet arra is, hogy még egyszer felülvizsgálják a tárcák költségvetését, és ahol lehetséges, ott plusz tartalékot képezzenek vagy zárolást hajtsanak végre, mondta.

Az adóterhek növelése lassítaná a gazdasági növekedést, a kormány sorra átnézi a szóba jöhető tételeket, az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszerhez nem fognak hozzányúlni, így maradnak a fogyasztási típusú adók - áfa, jövedéki adó -, "ezeket a kormány tüzetesebben átvizsgálhatja" - jelezte Varga Mihály. Hangsúlyozta, hogy a sarokszámokat nem változtatják.