Évekkel ezelőtt egy fiatalembert elmarasztaltak azért, mert támadóját, aki a falhoz szorította és fojtogatta, ellökte úgy, hogy a férfi elesett és életveszélyes sérüléseket szerzett. A per során azt állapították meg, hogy a fiatalembernek ki kellett volna térnie a részeg támadója elől, illetve a védekezés nem volt arányos a támadással. A sértett védőügyvédje, Vidákovics Béla Zsolt büntetőjogász szerint a tervezett új Büntető törvénykönyv (Btk.) az ilyen esetek jogi értelmezését könnyítené meg. Úgy vélte, a szigorítás elrettentené a támadókat.

A tervezetet nyilvánosságra hozó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint "az új alaptörvénnyel összhangban" változtatnak a szabályozáson "a védekezés hatékonysága érdekében". A jelenleg érvényben lévő szabályozás értelmében ha a megtámadott személy önvédelemre hivatkozott, vizsgálni kellett az eljárás során, hogy az illető a támadással arányos mértékben próbálta-e elhárítani. Például éjjeli betörés esetében a sértettnek kellett bizonyítania, hogy a betörő az életére tört, ezért jogosan védekezett, vagy annyira megijedt, hogy túllépte az arányos védekezés mértékét és leütötte vagy megölte a támadót.

Leüthető az éjjeli betörő

A tervezett új szabályozás konkrét minősített eseteket emel ki, melyek megvalósulásakor a korábbiakkal ellentétben nem vizsgálják, hogy jogos volt-e az önvédelem. A javaslat értelmében „a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az az élet kioltására is irányult volna”, ha valakit éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan támadnak meg; ha valakinek a lakásába vagy a kertjébe törnek be éjjel fegyveresen vagy csoportosan. Ezekben az esetekben a sértettnek nem kell bizonyítania, hogy a támadással arányos mértékben védekezett, mert a törvény szerint eleve azt kell feltételezni, hogy az illető életére törtek. Vagyis az önvédelem akkor is jogos, ha a támadók meghalnak. Nem büntethető a védekező akkor sem, ha „az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl”. Ezt a kitételt a hatályos jogszabály is tartalmazza.

rollstar.hu

A törvényjavaslat rögzíti azt is, hogy a „megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől”. Ez 2009 óta benne van a jogszabályban, de az ítélkezési gyakorlat korábban például a testvér, házastárs, gyermek, terhes nő vagy kóros elmeállapotú személy támadásával szemben megkívánta a sértett személytől, hogy kitérjen a támadás elől. Vidákovics Béla Zsolt szerint ez azonban sokszor nem kivitelezhető, a megtámadottak általában bepánikolnak és azonnal védekeznek, nem mérlegelik, hogy a jogszabály szerint ki kellene térniük.

Az ügyvéd szerint vissza is lehet élni a szigorítással

Az ügyvéd a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott: „kettős érzése” van a módosítással kapcsolatban. „Nehéz elemezni, hogy a védekezés arányos-e a támadással, hiszen a sértett többnyire megijed és ösztönösen cselekszik” – mondta. „Ebben a formában üdvözlöm a változást, és úgy vélem, talán ez majd visszatartja az elkövetőket a támadástól” – tette hozzá. Úgy vélte ugyanakkor, hogy visszaélésre is okot adhat a szigorítás, mert félő, hogy ezután mindenki „vascsővel készül” minden esetleges támadóval szemben. Összességében, mivel a tervezett jogszabálymódosítás több lehetőséget biztosít a sértett fél számára, ez visszatartó erőt jelenthet a bünözőknek, „talán kevesebben mernek majd éjjel besurrani más otthonába, ha ott fegyverrel, támadóeszközzel nézhetnek szembe”. Hasonlóan nyilatkozott Futó Barnabás ügyvéd is, aki szintén a korábbi bizonyítási eljárások nehézkességét emelte ki: vagyis az összes szempontot mérlegelve kellett a bírónak eldöntenie, hogy a védekezés jogos és a támadással arányos volt-e. Ez sokszor kivitelezhetetlen Futó szerint is.

A kempinges is megúszhatná a tervezet szerint

„Idegileg teljesen kikészített a már 15 hónapja tartó eljárás, ami miatt tíz hónapig táppénzen voltam, egy olyan dologért, amiben ártatlan vagyok” – mondta a hvg.hu-nak Katona Csaba sarudi kempingtulajdonos, akit jelenleg gondatlanságból elkövetett életveszélyes testi sértéssel vádolnak. A férfi azért hangoztatja ártatlanságát, mert szerinte csak jogosan védekezett egy betörővel szemben.

Katona Csaba 2010 júliusában éppen aludni készült, amikor észrevette, hogy valaki bemegy a szobájába, és a táskáját felkapva elmenekül a helyiségből. „A kemping kocsmájában még voltak vendégek, hozzájuk kirohanva kértem őket, hogy azonnal hívják a rendőröket. Kiderült, a betörő a kemping melletti üdülősor több házát is meglátogatta, ezért mások is riasztották már a hatóságot” – elevenítette fel a történteket a férfi. Bízott abban, hogy a tettest megtalálják, ám arra gondolt, ő is körbejár még a kempingben. A kutatás közben magához vett egy gyermek-baseballütőt.

„Egyszer csak az éjjeli őr jelezte, hogy megvan a betörő, akit igyekeztünk körbekeríteni. Közben belebotlottam a korábban ellopott táskámba, és belenézve láttam, hogy a horgászáshoz használt tőröm nincs benne. Aztán felfigyeltem, hogy az egyik szúnyogháló ki van vágva. Egyszer csak az arcom felé ugrott a betörő. Mivel azt hittem, hogy a tőrrel nekem akar támadni, háromszor felé suhintottam, és azt érzékeltem is, hogy egyszer eltaláltam.” Katona Csaba megjegyezte, ezalatt többször is felszólította a támadót, hogy maradjon ott, ahol van, de nem így történt, a menekülni próbáló tolvaj az ablak felé vette az irányt. A kereten azonban fennakadt, majd kiesett a betonra. Ezután értek oda a rendőrök, akik Katona Csabát is bilincsben vitték el, és életveszélyt okozó súlyos testi sértéssel gyanúsították meg. Négy hónappal később a rendőrség megszüntette a nyomozást.

„Azt hittem, hogy lezárulhat végre a história, de az ügyészségen az új főügyész-helyettes úgy gondolta, hogy ha nem is jöhet szóba a szándékosság, a gondatlanság igen, mert nem győződtem meg arról, hogy a betörőnél van-e fegyver, ezért folytatták az eljárást velem szemben.” Katona Csaba azt mondta, szerinte jogos önvédelem volt a fellépése, mivel nem tudhatta, hogy a támadó férfinál van-e fegyver, és hogy fogja-e használni. A kempingtulajdonos ügyében február 20-án lesz a következő tárgyalás. Ahová a betörőt, aki egyébként azzal védekezett, hogy csak betévedt a kempingbe, a börtönből vezetik elő, mert – Katona Csaba elmondása szerint – más vagyonelleni ügyek miatt szabadságvesztésre ítélték.

Baji Éva büntetőügyekre szakosodott ügyvéd szerint ebben az esetben is jogos önvédelemről van szó. Az éjszaka kellős közepén meglepett kempingtulajdonos szerinte nem csak a saját értékeit, hanem esetleg a kemping vendégeinek vagyontárgyait is védte, ami kötelessége is. „Meg kell nézni az arányosságot is, a támadó és a sértett eszköztárára vonatkozóan, de úgy gondolom, hogy egy tőr és egy gyermek-baseballütő arányos, sőt, a kést veszélyesebbnek mondanám, hiszen azzal komolyabb sérülés okozható” – tette hozzá Baji Éva. Szerint az eljárást a büntethetőséget kizáró okok miatt meg kellett volna szüntetni.

2013-tól élhet az új törvény

A Btk. tervezetének társadalmi egyeztetése megkezdődött. A tervezetet a KIM eljuttatta több kiemelt szakmai szervezetnek, így például az egyetemeknek, a Magyar Ügyvédi Kamarának, a Magyar Bírói Egyesületnek, továbbá az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának is, akik egy hónapig véleményezhetik.

A törvénytervezet várhatóan március végén kerül a kormány elé, majd a kormánydöntést követően áprilisban az Országgyűlés elé. Az új Btk. 2013. július 1-jén lépne hatályba.