Az  Egyesült Államokban élő magyarság  legnagyobb ernyőszervezetének igazgatósága által egyhangúlag elfogadott, Adjunk esélyt Magyarországnak című, angol és magyar nyelvű nyilatkozatot Maximilian Teleki, a koalíció elnöke juttatta el szombaton az MTI-hez. A dokumentum szerint "az amerikai magyarokat mély aggodalommal tölti el a magyar kormánnyal szembeni kíméletlen kritikának az a hangneme, amely az amerikai és európai tömegtájékoztatásból árad".

A Magyarország elleni támadás a soros magyar EU-elnökség megindulása után kezdődött a médiatörvény ürügyén, majd folytatódott az új alkotmány rendszeres bírálatával és az Európai Bizottság szankciófenyegetésével, amennyiben a magyar kormány nem változtat bizonyos, a parlament által elfogadott sarkalatos törvényeken. "A kétharmados parlamenti többséget élvező Orbán-kormányt hamisan festik le antidemokratikusnak, diktatórikusnak és megbízhatatlannak" - áll a nyilatkozatban. Miközben Magyarország készenléti hitel felvételéről tárgyal az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal, e vádak súlyosbítják a már amúgy is súlyos gazdasági válságot az országban - folytatódik a szöveg.

A nyilatkozat szerint "az eltúlzott és gyakran megalapozatlan bírálatok" a magyar közvélemény előtt minden hitelét elvesztett, széttöredezett szocialista-liberális ellenzék érdekeit szolgálhatják. Az EU és az Egyesült Államok érdekeit viszont sokkal inkább az szolgálná, ha engednék az egyes hatalmi ágak közötti egyensúlyt biztosító eszközrendszer érvényesülését a magyar politikában. A dokumentum szerint a demokratikusan megválasztott intézmények, köztük a parlament képesek ezt a feladatot megvalósítani, ha számukra az ehhez a munkához szükséges idő biztosított. Az Orbán-kormány ugyanakkor többször kinyilvánította, hogy szükség esetén kész változtatni a törvényeken, és ezt meg is tette például a médiatörvény esetében.

A magyar ellenzéki csoportok úgy vélik, érdekükben áll az Orbán-kormány jó hírét lerombolni, viszont figyelmen kívül hagyják ennek potenciálisan végzetes gazdasági következményeit - folytatódik a szöveg, amely visszautal  a 2006. október 23-i nemzeti ünnepen történt rendőrségi jogsértésekre s a Magyar Gárda megfélemlítő akcióira is, melyek megfékezésére a Fidesz-kormány tett intézkedéseket.

Orbán Viktor miniszterelnök széles körű felhatalmazásával azt teszi, amit megígért, vagyis véghez viszi az 1989-ben megkezdett, de befejezetlen rendszerváltozást. Ennek része az új alaptörvény, a gazdasági, oktatási és adóreform, a határokon átlépő nemzetegyesítés, a nemzeti identitás szempontjából fontos értékek helyreállítása - olvasható a nyilatkozatban amely ugyanakkor elismeri, hogy a reformokat túlságosan gyors ütemben és néhány sajnálatos tévedéssel együtt vitték keresztül. Ezért azt javasolja, biztosítsanak az Alkotmánybíróság számára elegendő időt ahhoz, hogy állásfoglalásukat megtegyék, eltöröljenek vagy módosítsanak egyes sarkalatos törvényeket.

 "Magyarországnak adni kell egy esélyt a kormányzásra. Az éber kritikának valóban van helye (...), de az EU és mások által játszott politikai hatalmi játszmák nem segítenek. Ezek elfogadhatatlanok, és ami még ennél is fontosabb, veszélyesek. Magyarország legszigorúbb bírálóinak bizonyára nem az a céljuk, hogy megerősítsék a szélsőjobboldalt, de az általuk követett taktika nagyon is ilyen hatással jár" - figyelmeztet a nyilatkozat.

Teleki arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy a koalíció felvette a kapcsolatot a jövő hét közepén Magyarországra érkező kongresszusi külügyi bizottsági delegáció tagjaival, és tájékoztatta őket álláspontjáról. Az 1991-ben létrehozott non-profit amerikai magyar ernyőszervezet, a HAC fő célja, hogy előmozdítsa az amerikai magyar érdekek és ügyek hivatalos képviseletét.

Egy másik amerikai magyar szervezet, a több mint 1200 bejelentkezett követővel rendelkező Hungarian Lobby (Magyar Érdekszövetség) január végén ugyancsak aggodalmát fejezte ki a Barack Obama amerikai elnökhöz eljuttatott petícióban azzal a levéllel kapcsolatban, amelyet Hillary Clinton külügyminiszter intézett Orbán Viktorhoz. A Lipták Béla professzor által megfogalmazott petíciót, amelyet eljuttattak a Magyarországra látogató kongresszusi delegáció tagjaihoz is, január végéig több mint százan írták alá. 

Az aláírók aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a levél beavatkozik a magyar belpolitikába.  A petíció szerint Clinton bírálatának helyenként van némi alapja, de az amerikai külügyminiszternek nem kellett volna megírnia ezt a levelet. Az öt pontba foglalt indoklás szerint a magyaroknak joguk van eldönteni, hogyan akarják kialakítani intézményeiket, és ez a struktúra összhangban áll az európai gyakorlattal.