A volt kormányfő a Közép-Európai Egyetemen az Európai Unióról tartott csütörtöki tanácskozáson azt mondta, a globalizációt nem lehet "legyőzni", hanem meg kell tanulni együtt élni vele.

Emlékeztetett, az európai integrációt azért hozták létre a második világháború után, hogy megelőzzenek egy újabb háborút, később pedig a jólét biztosítása lett az elsődleges feladata.

Ebben az integráció sikeres volt. A kilencvenes évek elején azután két nagy kihívással szembesült - mutatott rá, kifejtve: az egyik a Szovjetunió felbomlása volt, amelyre az EU a közösség kiterjesztésével reagált, a másik pedig a globalizáció, a termelés áthelyeződése a fejletlenebb országokba, és ezáltal sok munkahely elvesztése. A globalizációval kapcsolatban megjegyezte: ez a helyzet a jelenlegi válság megoldása után is megmarad.

Bajnai Gordon úgy vélte, a jelenlegi gazdasági körülmények között az EU-nak lassan, fokozatosan alkalmazkodnia kell a piac elvárásaihoz, azaz szorosabban össze kell hangolnia a gazdaságpolitikákat, és szigorúbb fiskális fegyelmet kell megvalósítania. Azonban a költségvetés a tagállamok hatáskörébe tartozik, ennek kellene egyre inkább uniós szintre átkerülnie, ami az európai demokráciák szempontjából problematikus lehet - mondta.

Mint hangsúlyozta, a válság kezeléséhez az állami kiadások csökkentésére van szükség, egyúttal strukturális reformokat kell végrehajtaniuk a tagállamoknak, miközben arra is figyelniük kell, hogy versenyképesek maradjanak. Ezért nagyon nehéz helyzetben vannak az országok - mutatott rá. Hozzátette: ebben a helyzetben nem lehet váratlan új pártok megjelenése, szokatlan koalíciók felállása és kormányok lemondása mandátumuk lejárta előtt.

Kérdésre válaszolva Bajnai Gordon közölte, rossz hír, hogy az Európai Bizottság azt javasolta: 2013-tól ne engedélyezzék a Magyarországnak szánt kohéziós támogatás újabb lekötéseit, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. Véleménye szerint Magyarországon gyors kiigazító intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy ne vesszenek el a támogatások.

Mark Leonard, a hivatalban volt és jelenlegi kormányfők, államfők, miniszterek, európai parlamenti képviselők és értelmiségiek által alapított Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) ügyvezető igazgatója előadásában azt mondta, az EU alapvető dilemmáját az okozza, hogy a szorosabb integráció gazdasági szempontból szükséges, politikailag azonban lehet, hogy lehetetlen. A tagállamok vezetői politikai uniót szorgalmaznak, de nem biztos, hogy ezt elérhetik.

A gazdasági együttműködésként indult EU szükségességét a kilencvenes évektől egyre több országban kérdőjelezik meg a populisták, az euroszkeptikusok - mondta, példaként említve Finnországot és Franciaországot.

Mark Leonard szerint a jelenlegi gazdasági válság miatt jelentősen megnőhet a szakadék az euróövezet tagjai és az azon kívüli tagállamok között, így fennáll az EU széttöredezésének veszélye, ezt azonban mindenképpen el kell kerülni. Kiemelte: a 27 tagállamnak együtt kell működnie a globalizált világban, ahol egyre nő más hatalmak - például az Egyesült Államok, Kína vagy India - befolyása.