Újból lesújthat az Európai Bizottság a kormányra szerdán
Szerdán az Európai Bizottság várhatóan további kérésekkel válaszol a magyar kormánynak az MNB függetlenségével kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás ügyében, míg a két másik ügyben az eljárások folytatását javasolják - értesült a hvg.hu.
A hvg.hu több, az Európai Bizottságnál (EB) dolgozó forrásból is úgy értesült, hogy a testület szerdán három Magyarországgal szemben indított kötelességszegési eljárás közül legalább kettőt továbbvisz. Ezt javasolták hétfő este a biztosok munkáját segítő kabinetvezetők, a végső döntést a biztosok tanácsának kell meghoznia szerdán délben.
Az Európai Bizottság január 18-án tette közzé kifogásait az adatvédelmi hivatalt és az igazságszolgáltatást érintő szabályokkal kapcsolatban. A testület ebben a két kérdésben, továbbá a decemberben elfogadott jegybanktörvény ügyében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és február 17-ig adott időt a kormánynak, hogy válaszoljon a kifogásokra, illetve dolgozzon ki olyan megoldási javaslatokat, amelyekkel megnyugtatóan le lehet zárni az eljárást.
A magyar kormány az EB által meghatározott időpontban elküldte a válaszait a brüsszeli testületnek. Az eddig kiszivárgott információk szerint több törvény módosítására is ígéretet tett, más pontokon a magyar kormány érvekkel kívánja alátámasztani saját álláspontját, bízva abban, hogy azzal eloszlathat egyes brüsszeli aggályokat.
Sajtóértesülések szerint egyes biztosok már a múlt heti EB-ülésen szerették volna közzétenni válaszukat a magyar kormánynak, némely válaszok lassabb megszületése és a múlt heti EU-csúcs nyomán azonban végül az e heti nyilvánosságra hozatal mellett döntöttek.
Nem győzte meg a kormány az EB-t
A Magyar Nemzeti Bank függetlenségének ügyében értesüléseink szerint több kimenetelű lehet az EB szerdai válasza. Úgy tudjuk, Olli Rehn pénzügyi és gazdasági biztos több opciót is lebegtet az uniós biztosok szerda délelőtti üléséig. Ezek szerint vagy további kérdéseket tartalmazó levelet küldenek Budapestre, vagy indoklással alátámasztott véleményt küldenek, amely az előszobája lehet az ügy európai bíróságra vitelének.
Az EB elnökkel, José Manuel Barrosóval folytatott január végi tárgyalásai után a magyar miniszterelnök közölte, a jegybanktörvény ügyében kormánya teljesen nyitott – annak ellenére, hogy decemberben írt levelében még elutasította a törvénytervezet parlamenti szavazásának elhalasztását. Orbán Viktor január 24-én azt mondta, hogy az EU kérésére törölni fogják a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonásáról szóló törvényt. A Monetáris Tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szabályokat szintén törli a parlament, ha a Bizottság ezt kívánja. Orbán azt mondta, "nem kulcskérdés" a kormány delegáltjának részvétele sem a Monetáris Tanács ülésén.
A magyar miniszterelnök januárban még úgy fogalmazott, két pontban azonban nem egyeznek az álláspontok: a tagok eskütételi kötelezettsége és Simor András fizetése. Orbán azt mondta, az elsőről "nem mondhat le", ebben további egyeztetésre lesz szükség, Simor fizetésének csökkentéséről pedig nem "tud lemondani". A Nemzeti Bank elnöke végül feburár 24-én jelentette be, hogy hátrányos helyzetű közgazdászhallgatóknak ajánlja fel fizetését visszamenőleg 2010 szeptemberétől mandátuma lejártáig. Közleményében Simor azt írta, ezzel az a célja, hogy minél előbb hozzájuthassunk az IMF-EU-hitelhez.
Hétfőn egy magas rangú, neve elhallgatását kérő kormányzati forrás a hvg.hu-nak azt mondta, a bejelentett változások ellenére a kabinet a vita elhúzódására számít a jegybanktörvény ügyében. A forrás szerint az EB továbbra is az MNB-elnök fizetésének korlátozásával és az eskütétellel elégedetlen. Az előbbivel főleg azért, mert Simor döntését egyszeri gesztusnak tartják, és ragaszkodnak hozzá, hogy a jogszabályokban ne szerepeljen a fizetési plafon.
A BruxInfo kedden azt írta, hogy a jegybanktörvény ügyében eredetileg megfogalmazott hat aggály közül Magyarországnak ötöt sikerült megnyugtató módon rendeznie, egyetlen kérdésben, a jegybankelnök fizetésének ügyében azonban további egyeztetésre lehet még szükség. A hírügynökség szerint egyelőre nem világos, hogy a jegybanktörvényt illető még nyitott kérdésben az EB a további egyeztetést választja, vagy a második szakaszba lépteti a kötelezettségszegési eljárást. A BruxInfót források úgy informálták, hogy nagyobb esélye van az első verziónak.
Elégséges a válaszokra
Úgy tudjuk továbbá, hogy az önálló adatvédelmi hivatal felszámolása ügyében az EB elfogadta az egyik (nem részletezett) érvét a magyar kormánynak, de további két kérdését továbbra is fenntartja.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Rétvári Bence egy február 8-i sajtóbeszélgetésen azt mondta, a kabinet mindenképpen megerősíti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének függetlenségét. Rétvári szerint okkal írták bele a január 1-én létrejött, az adatvédelmi ombudsmant felváltó hatóságról szóló törvénybe, hogy az elnökét a miniszterelnök indítványára leválthatja a köztársasági elnök, ha kilencven napig rajta kívül álló okok miatt nem tudja ellátni a feladatait. Rétvári azt mondta ezt olyan esetekre dolgozták ki, amikor betegség miatt az intézmény vezetője nem képes a feladatait ellátni és az ilyen esetekben a hatóság működőképességének biztosítása megkívánja az elnök leváltását és egy új vezető kinevezését. Ám figyelembe veszik az EB kifogásait, és javasolni fogják a parlamentnek a törvény módosítását.
Egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás szerint ezt az EB el is fogadta, viszont a forrás szerint a brüsszeli testületnek azzal van problémája, hogy az átszervezéssel és az új hivatal létrehozásával mandátumának lejárta előtt menesztették az adatvédelmi ombudsmant, Jóri Andrást.
Szintén fenntartja minden kifogását az unió végrehajtó testülete a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 62 évre történő leszállítása kapcsán információink szerint. Ezt kormányzati források is megerősítették a hvg.hu-nak. Úgy tudjuk, az EB hosszabb átmeneti időt szeretne, és egy olyan megoldást támogatna, amely a bírák nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentését összhangba hozná a magyar kormány által egyébként is betervezett, az általános nyugdíjkorhatár 65 évre emelésével. (Az EB korábban azt is kifogásolta, hogy Budapest úgy akarta 62 évre csökkenteni a bírák korhatárát, hogy közben az általános korhatárt növelni akarta.)
A hvg.hu bizottsági forrásokból úgy értesült, hogy a média függetlensége ügyében Brüsszel azt szeretné látni, hogy a magyar kormány nyíltan a strasbourgi székhelyű ember- és alapjogi szervezethez, az Európai Tanácshoz fordul annak véleményét kikérve. Forrásunk azt is hozzáteszi, hogy a szerdai válaszban mindenképp kitérnek a biztosok a médiaügyekre, ám nem várható a korábban lebegetett esetleges kötesességszegési eljárás megindítása.
A kormány számított az EB ellentámadására
Az utóbbi napokban több kormányzati és fideszes politikus is úgy nyilatkozott, az eljárások és az Európai Bizottsággal folytatott vita elhúzódására számítanak. Szijjártó Péter a köztévé reggeli műsorában már beszélt róla, hogy lehetnek olyan vitás ügyek, ahol nem jut megegyezésre Budapest és Brüsszel, majd Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője mondta, hogy a Brüsszel előtt lévő vitás magyar ügyek egy része a bíróságra fog kerülni.
A KIM-et vezető miniszterelnök-helyettes a Klubrádióban kedden azt mondta, további vitákra számít az Európai Bizottsággal a jegybankelnöki eskü, az MNB elnökének fizetése és a bírák nyugdíjazása miatt. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Klubrádió Szabad Sáv című műsorában azt mondta, ha a vita elhúzódik, bíróság vethet véget a nézeteltéréseknek.
Korábban azt írtuk: egyelőre az tűnik biztosnak, hogy a magyar médiahelyzet ügyében nem lesz döntés, minden másban (a jegybankot, az adatvédelmi ombudsmant és az igazságszolgáltatási reformot illetően) előfordulhat, hogy a Bizottság az eljárás második szakaszát jelentő úgynevezett indoklással ellátott véleményt fogalmaz meg, esetleg lezárja az ügyet, vagy további kérdéseket tesz fel a magyar félnek. Az indoklással ellátott vélemény lényegében egyfajta „keresetlevélnek” számít, azaz az EB ebben jelzi, hogy milyen jogi érvek alapján fordulhat a bírósághoz, ha a bírált tagállam mégsem rendezi a vitás kérdéseket.
Viviane Reding hétfőn megerősítette értesülésünket. Egy kérdésre válaszolva a bizottsági illetékes leszögezte: a szokásos heti ülésre a testület előtt már ismeretes lesz a múlt hónapban megküldött magyar válaszok értékelése. "Szerdán fog döntést hozni a bizottság arról, mit tegyen a magyar kormány válaszait követően. Addigra a bizottság már ismerni fogja a jogi szolgálat elemzését" – mondta a újságíróknak a luxemburgi biztos.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Kötelességszegési eljárást indítunk Sólyom kitiltása miatt
Magyarország kötelességszegési eljárást indít az Európai Bizottságnál, amiért Sólyom László köztársasági elnököt augusztus 21-én nem engedték be Szlovákiába - közölte a kormányszóvivő kedden.
Iszapömlés: kötelességszegési eljárás indulhat Magyarország ellen
Hamarosan elkészül az Európai Bizottság (EB) elemzése az Ajka térségében történt vörösiszap-katasztrófáról, a vizsgálat következményeként akár kötelességszegési eljárás is indulhat Magyarország ellen.
