hvg.hu: Hírarchívumunk szerint Schmitt Pál plágiumbotrányának kirobbanása óta az MSZP-elnöke kétszer szólalt meg az ügyben. (Itt és itt. Az interjú szerdán délután készült, az MSZP elnöke a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának döntés után ismét lemondásra szólította fel Schmittet - a szerk.). Mivel magyarázható, hogy ennyire visszafogott ön és a szocialista párt?
Mesterházy Attila: Ha jobban utánaszámolunk, azért ennél jóval több jön ki. Amúgy az MSZP többszólamú párt, nincs előírva, hogy csak én szólalhatok meg. De mindenki láthatja, ez nem a mi ügyünk, hanem a Fideszé. A megoldás is az ő kezükben van.
hvg.hu: Mivel magyarázza, hogy a teljes népesség körében az MSZP még mindig nem tudott kitörni a 13-15 százalékos középpárti tartományból?
M. A.: Ha jól emlékszem éppen önöknél olvastam, hogy a Medián felmérése szerint az MSZP a teljes népesség körében 16 százalékon áll. A napokban jelent meg a Szonda Ipsos felmérése, ami pedig azt mutatja, hogy a párt támogatottságának növekedése nem egyszeri eredmény, hanem már legalább három hónapos trend.
hvg.hu: Kihívója, Szanyi Tibor azzal bírálja a jelenlegi vezetést, hogy az MSZP szavazatszerző képességét már a Jobbik is felülmúlja.
M. A.: Ne felejtsük, Szanyi Tibor is tagja annak a „jelenlegi vezetésnek”. Egyetlen felmérés sem bizonyítja az állítását. Sőt, a legutóbbi mérések azt mutatják, hogy a Jobbik népszerűsége a teljes lakosság körében csökkent.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke
Stiller Ákos
hvg.hu: Minden régióban?
M. A: Területi bontásban azt látjuk, hogy Kelet-Magyarországon három párt versenyez a szavazókért – a Fidesz, az MSZP és a Jobbik –, Nyugat-Magyarországon kettő, a szocialisták és a Fidesz. Budapesten nagyobb a verseny, a fővárosban az LMP-nek és a DK-nak is nagyobb a mozgástere. Tehát a Jobbik regionális párt, tény, Kelet-Magyarországon komoly vetélytárs, hiszen ott a legnagyobb a szociális feszültség. Ezért írunk külön programot a térség számára helyi szakértők bevonásával.
hvg.hu: A Dunántúlon hagyományosan erős a Fidesz, a jelöltjei nemcsak a 2010-es választásokon voltak sikeresek. Ha az északkeleti megyékben a Jobbik viszi el az egyéni kerületeket, Budapesten pedig meg kell küzdeni az LMP-vel, akkor az sem zárható ki, hogy az új választási rendszerben az MSZP középpárt marad.
M. A.: Én még nem láttam olyan vegyes választási rendszert, ahol nem az egyéni választókerületek döntik el a végeredményt. A régi rendszerben is csak úgy lehetett választást nyerni, ha valamelyik párt megszerezte az egyéni kerületek többségét.
hvg.hu: Viszont az sem mindegy, hogy 210 listás vagy kompenzációs hely van az egyéni kerületek mellett, vagy csak 93, amin osztozkodni kell a többi 5 százalékot átlépett párttal és nemzetiségek képviselőivel, ráadásul a győztesnek is jár 2014-ben kompenzáció.
M. A.: Eddig arról beszéltünk, hogy lehet nyerni. És ebben nincs változás a korábbi rendszerhez képest: meg kell nyerni az egyéni kerületek többségét.
hvg.hu: Az is lényeges szempont, hogy egy nyerni nem tudó párt mekkora frakciót tud alakítani: 59 főset, mint a 2010-es veresség után az MSZP, vagy 15-20 főset, melyre egy középpártnak a 199 fős parlamentben adódik lehetősége.
M. A.: Győzelmet várok 2014-ben, ezért nem azt számolgatom, hogy hány mandátumunk lesz, ha nagyon elveszítjük a választást. Az egész tisztújítás, a programírás, majd a jelöltállítás arról szól, hogy a lehető legjobb formába hozzuk az MSZP-t, hogy ne csak a 2014-es országgyűlési, hanem az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon is sikeresek legyünk. Ehhez, ha kell, nyitottak leszünk arra is, hogy szövetségeket kössünk más demokratikus ellenzéki pártokkal, mozgalmakkal.
hvg.hu: A belső viták hiányára az MSZP korábbi elnöke, Lendvai Ildikó is felfigyelt. Három hete a Népszabadságban azt írta, „a kényes témák kibeszélése nélkül az MSZP körül áporodottá válhat a levegő, szellemi izgalom híján eluralkodhat az unalom és igénytelenség”. Megkérdezte korábbi mentorát, hogy milyen kényes témákra gondolt?
M. A.: Ne felejtsük el, hogy Gyurcsány kilépéséig a belső viták miatt volt hangos a párt és a sajtó. Ha csak azért tűnik kívülről unalmas pártnak az MSZP, mert ezek a viták megszűntek, az nem olyan nagy baj. Nekünk az Orbán-rendszerrel szemben kidolgozott alternatíváinkkal kell izgalmat kelteni, és nem azzal, hogy a politikusaink marakodnak. Egyébként vannak vitáink a különféle szakpolitikai kérdésekben, és ezekre szükség is van, hogy kiérlelt programot tehessük le az asztalra. Ezeket a vitákat viszont többségi döntéssel le szoktuk zárni, és onnantól kifelé már mindenki egységesen képviseli azokat – ez így szokott működni minden normális, demokratikus pártban.
A vitákat viszont többségi döntéssel le szoktuk zárni.
Stiller Ákos
hvg.hu: Az MSZP-ben hónapok óta folyik a felmenő rendszerű tisztújítás. Az idősebb generáció tagjai – ahogy ön azt kérte tőlük – hátrébb léptek, nem jelölik magukat az elnökségbe, de vajon a középszinteken is lezajlott a megújulás?
M. A.: A mostani tisztújításon 8 megyében választottak új elnököt.
hvg.hu: Ebből 4 élére az elmúlt hónapokban azért kellett új elnököt választani, mert a tisztségeket korábban betöltő szocialista politikusok Gyurcsány Ferenccel tartottak a Demokratikus Koalícióba.
M. A.: A végeredmény szempontjából ez nem édes mindegy? Ilyen mértékű változás 20 éve nem volt az MSZP-ben megyei szinten. Ugyanakkor az újraválasztott megyei elnökök jelentős része korombeli, vagy még nálam is fiatalabb. Nem értem, miért is kellene akkor leváltani őket?
hvg.hu: Szigetvári Viktor a párt korábbi kampányfőnöke egy januári interjújában azt mondta – és ezt az InfoRádióban is megismételte a múlt héten –, hogy ön „a pártelnöki hatalmának támaszát éppen abban az alsó- és középvezetői körben találta meg, amely az MSZP-nek épp azt a status quóját jelenti, amit a hiteles megújuláshoz meg kellene haladni”.
M. A.: Tudja, én meg a párton belülről azt látom, hogy pont az alsó- és középvezetői körben a legnagyobb az igény az MSZP megújítására.
hvg.hu: A volt kampányfőnök azokról a középvezetőkről beszélt, akik a 2010-es kampányban a mozgósításért voltak felelősek, ami az eredmények tükrében nem volt sikeres.
M. A.: A vereség mértékét nézve a végeredményen sajnos semmilyen megyei mozgósítási terv nem változtatott volna. 2010 óta viszont sok minden változott. A megújulás egy szerves folyamat, nem lehet apróhirdetésben pártvezetőket keresni. De a megújulás nemcsak a személyekről szól, a szervezetről és a politikai tartalomról is.
hvg.hu: Többek között a Hagyó Miklós korábbi főpolgármester-helyetteshez, vagy a VII. kerületi polgármesterhez, Hunvald Györgyhöz fűződő korrupciós ügyek mutattak rá arra, hogy gyenge az MSZP immunrendszere. Még a választások előtt sem tudja kiszűrni soraiból a korrupt politikusokat. Mennyiben változott ez 2010 óta?
M. A.: Éppen azért változtattunk az etikai szabályainkon, hogy az ilyen típusú ügyekben gyorsabban és határozottabban lehessen eljárni. Sőt, a párt minden vezetője ezentúl köteles a parlamenti képviselőkéhez hasonló vagyonnyilatkozatot is leadni.
hvg.hu: Akkor mivel magyarázza, hogy a hajdú-bihari szervezet egy olyan elnököt választott, akit a bíróság könnyű testi sértésért próbára bocsátott?
M. A.: Hajdú-Biharban még nincs elnök. Az MSZP országos etikai-egyeztető bizottsága úgy döntött, hogy meg kell ismételni a választást.
Nem foglalkoztam sem az ő, sem a családja anyagi helyzetével.
Stiller Ákos
hvg.hu: Két hete egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen ön azt mondta, szigorú kritériumrendszer alapján választják majd ki a képviselőjelölteket, hogy olyan személyeket jelölhessen a párt, akiket a választók az adott térségben maguk közül valónak érezhetnek. Ez miért nem vonatkozik a megyei elnökökre, pártvezetőkre is?
M. A.: A pártvezetőknek és a képviselőknek egészen más a szerepe és a feladata. Hiteles személyeket szeretnénk a választásokon indítani, ezért megnézzük, milyen típusú jelölt lenne az, aki az adott választókerületben a legnagyobb eséllyel tud indulni.
hvg.hu: Ezeknek a kritériumnak megfelelne-e például a Salgótarjánban hatalmas villát építő Boldvai László vagy a szintén tehetős Puch László, a baranyai elnök?
M. A.: Ahogy mondtam, egy megyei elnöknek más a szerepe, mint egy képviselőjelöltnek.
hvg.hu: Helyben mégiscsak ők jelentik a magát balra pozicionáló MSZP-t.
M. A.: A megyei elnökeink helyben nagyon sokat tesznek a magát balra pozicionáló MSZP sikeréért. És ez a fontos. Egyébként sehol nem egy ember jelenti a pártot.
hvg.hu: A nógrádi elnök, Boldvai úgy épített magának egy 1050 négyzetméteres villát, hogy a vagyonnyilatkozata szerint egyedüli jövedelme a bruttó 440 ezer forintos képviselői tiszteletdíja volt.
M. A.: Ön most állít, vagy kérdez?
hvg.hu: Ott van a vagyonnyilatkozata a parlament honlapján, más jövedelem nincs benne feltüntetve.
M. A.: Én nem foglalkoztam sem az ő, sem a családja anyagi helyzetével. Én a párt helyzetével foglalkozom. Azzal, hogy helyben hogyan működik. Salgótarjánban az MSZP jelöltje, Dóra Ottó a 2010-es önkormányzati választásokon a második legjobb eredményt érte el a megyei jogú városok között. Tehát az egyik legjobban teljesítő megyéről beszélünk.
hvg.hu: Az sem okozott gondot az MSZP-ben, hogy a budapesti szervezet élére Hagyó Miklós korábbi harcostársa, Molnár Zsolt került?
M. A.: Zsolt még vagy nyolcezer budapesti párttag harcostársa. Ők 90 százalék fölötti támogatottsággal választották meg elnöknek. Amúgy meg értelmetlen az ilyen címkézés. Akik az én elnökségem alatt kerültek be a párt országos elnökségébe, azok mind „az én embereim”? Ugyan már…
hvg.hu: Eldőlt már, hogy külön miniszterelnök-jelölttel futnak neki a 2014-es választásoknak, vagy a pártelnök lesz egyben a kormányfőjelölt is?
M. A.: Az lesz a miniszterelnök-jelöltünk, akivel meg lehet nyerni a választásokat.
hvg.hu: Elképzelhető, hogy külső személyt kér fel az MSZP? Esetleg Bajnai Gordont?
M. A.: Megismétlem, az lesz a miniszterelnök-jelöltünk, akivel meg lehet nyerni a választásokat. Egyébként megtisztelő a kérdés, mert biztosan oka van annak, hogy nem a Jobbikot, nem a Demokratikus Koalíciót vagy az LMP-t kérdezik arról, ki lesz a miniszterelnök-jelöltje 2014-ben, hanem az MSZP-t.
hvg.hu: Talán azért, mert 2009-2010-ben a Bajnai-kormány az MSZP parlamenti támogatásával működött.
M. A.: Mi az MSZP-ben azért dolgozunk, hogy 2014-ben legyen jelentősége ennek a kérdésnek. És örülük annak, hogy ez ilyen sok embert érdekel, mert ez azt jelenti, hogy egyre több elemző és választó számol a győzelmünkkel.
A baloldali szavazótábor soha nem volt egy utcára vonuló társaság.
Stiller Ákos
hvg.hu: Ezzel rendszerint arra utalnak az elemzők, hogy az MSZP-nek van egyedül országos szervezete, amit a nagypárti korszakából örökölt.
M. A.: Ebben semmi különös nincs. Egy politikai párt éppen attól alternatíva, hogy van szervezeti ereje, vannak hiteles politikusai és vonzó politikai tartalmat is fel tud mutatni. A hármat nem lehet különválasztani.
hvg.hu: Van olyan ethosza az MSZP-nek, amitől vonzó, hiteles és potens lesz a választók szemében?
M. A.: Ehhez nemcsak jó, a mindennapi problémákra reagáló programra van szükség, hanem olyan személyekre, olyan vezetőkre is, akik kormányra kerülve végre is tudják hajtani azt. Úgy gondolom, hogy az utóbbi évtizedekben a politikai elit – beleértve minket is – ebben a tekintetben rosszul teljesített. Ugyanakkor az MSZP eszmeisége képes ethoszt teremteni: a köztársaság eszméje az erőpolitikával, a demokrácia a parlamenti diktatúrával, az európaiság őszinte felvállalása a „nem leszünk gyarmat” típusú gondolkodással szemben. Az MSZP-től nem kell félni, mert nem avatkozott be soha a magánélet szentségébe és nem is fog. Mi hiszünk a független igazságszolgáltatásban, ügyészségben, a Fidesz viszont beleszól a dolgukba, politikai megrendeléseket ad. Mi hiszünk a társadalmi párbeszédben, a mostani kormánypárt viszont diktátumokkal erőlteti rá az egyes társadalmi csoportokra az akaratát. Azt hiszem, ez világosan kirajzolja, milyen világban hiszünk, és milyen országot szeretnénk felépíteni. Nem mellékesen az MSZP ethosza baloldali: ez különösen fontos, amikor négymillió ember él a létminimum környékén vagy az alatt, amikor már több mint félmillió ember van munka nélkül, 300 ezren kiestek a szociális rendszerből és közel 60 ezer gyerek éhezik. Manapság ezért egyre nagyobb szükség van ebben az országban az igazságosságon, a szabadságon és a szolidaritáson alapuló progresszív baloldaliságra.
hvg.hu: Bár az MSZP népszerűségének növekedéséről beszél, tudna akkora tüntetést szervezni, mint a Békemenet?
M. A.: Ez részben logisztika kérdése.
hvg.hu: Akkor miért nem szerveztek eddig ilyet? December végén azt mondta a hvg.hu-nak, hogy heteken belül akkora közutálatban lesz részük a fideszeseknek, olyan nyomást helyeznek rájuk, hogy „még az utcára sem mernek majd kimenni”.
M. A.: Azért, mert két tényező egyelőre még nehezíti az MSZP helyzetét. Egyrészt baloldali szavazótábor soha nem volt egy utcára vonuló társaság. Másrészt az emberek most félnek megjelenni egy baloldali rendezvényen. Rengeteg emailt, telefont, levelet kapunk, amiben azt írják, velünk tartanának, de a feleségük, gyerekük önkormányzati cégnél, intézményben dolgozik, közszolga, és nem szeretnék, ha a munkáltató meglátná őket a tüntetésen, mert akkor ki lesznek rúgva. De azt is jelzik, hogy a fülke magányában már nem fog remegni a kezük.
(Az MSZP elnöki posztjára bejelentkezett Szanyi Tiborral készült interjúnkat itt olvashatja el.)