A kormány "garantálja, hogy ebben az országban minden kisebbség biztonságban élhet. Meg fogjuk őket védeni, ideértve a Magyarországon élő zsidó kisebbséget is" - mondta a kormányfő, miután a szocialista Steiner Pál arra kérte őt: segítsen határozati javaslatuk elfogadásában.

Az indítványt végül 300 igen, 45 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. Nemmel hét fideszes politikus és a Jobbik-frakció voksolt. A két tartózkodó szavazatot is fideszes képviselő adta le.

A szocialisták azután kértek szavazást a javaslat tárgysorozatba vételéről, hogy Baráth Zsolt múlt kedden napirend utáni felszólalásában Solymosi Eszterről emlékezett meg. A képviselő a korabeli vádakat felidézve úgy fogalmazott: a tiszaeszlári lányt zsidók ölhették meg 1882-ben, ám ezt az igazságszolgáltatás igyekezett elkendőzni, így az eljáró bíró "külső nyomásra kénytelen volt" felmentő ítélet hozni.

Az MSZP ezután sajtótájékoztatón követelte, hogy a demokratikus pártok zárják politikai karanténba a szélsőjobboldalt, és sürgette a rasszista, antiszemita, idegellenes képviselői megnyilatkozásokat szankcionáló parlamenti testület létrehozását.

Harangozó Gábor, a határozati javaslat egyik előterjesztője most azt mondta: indítványuk alapja az Európa Tanács 2010-es határozata, amely azért született, mert egész Európában aggasztó jelenség, hogy a szélsőséges eszméket hirdető pártok egyre népszerűbbek és egyre radikálisabbak.

A tanács ajánlásait átvéve terjesztették a parlament elé javaslatukat, amelyben azt kezdeményezik, hogy az Országgyűlés hozzon létre egy állandó etikai bizottságot a képviselők által tanúsított rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób magatartások megállapítására és szankcionálásukra. Az MSZP álláspontja szerint - ismertette - a szélsőségesség elleni határozott fellépés szükségességét olyan közelmúltbeli események is alátámasztják, mint például az uniós zászló égetése, amelyet a Jobbik szervezett.

A vitában felszólaló LMP-s Schiffer András arra kérte a kormányoldalt: ne azt nézze, hogy ellenzéki oldalról érkezett a javaslat, mert az nem fordulhat elő, hogy parlamenti képviselők kétségbe vonják bármely társadalmi csoporthoz tartozók emberi méltóságát.

Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője viszont úgy foglalt állást, hogy az MSZP javaslata a provokációnak, a tehetetlenségnek és "a valódi program hiánya miatt érzett komplexusoknak a különösen veszélyes és szánalmas elegye".

A Jobbik elítél minden olyan politikai cselekvést, amely különbséget tesz ember és ember között, akár faji, akár vallási hovatartozás szempontjából - közölte. Kijelentette ugyanakkor, hogy szerintük nincs olyan jogi helyzet, amely indokolná a határozati javaslat elfogadását, mert a rasszizmussal, az idegengyűlölettel kapcsolatos jelenségeket kellő súlyú törvények kezelik, és szerinte társadalmi igény sincs egy olyan testületre, mint amilyet a szocialisták kezdeményeznek. "Kikérem magamnak, amikor valakik politikai haszonszerzés céljából megpróbálnak a büszke magyar és a náci közé egyenlőségjelet tenni" - mondta Vona Gábor.

A szocialisták már tavaly nyáron benyújtották a parlamentnek a rasszista képviselői megnyilatkozásokat szankcionálni szándékozó indítványukat, amelyet azonban az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége nem vett tárgysorozatba.